16 °C
Magyarországon is jelentősen rövidebb már a koronavírus-fertőzés esetén alkalmazandó karantén, mint két éve volt: akár a tünetek megjelenése után öt nappal is szabadulhat az, aki láztalan a negyedik napon és negatív gyorstesztet produkál. Amerikában is öt napra rövidítették a karantént, azzal indokolva a lépést, hogy ezt a tudomány támasztja alá. Az érvelés szerint a vírus az első napokban, főként a tünetek megjelenését megelőző 1-2 napban, valamint az azt követő 2-3 napban fertőz a leginkább.
Erről a kezdetektől sokan vitáznak, mivel akadnak olyanok is, akik a megbetegedést követő második héten is bőven fertőznek még. A kritikusok szerint a karantén rövidítésének oka sokkal inkább a politika, mint a tudomány, írja a Nature. Amy Barczak, a bostoni Massachusetts General Hospital fertőzőbetegség-szakértője szerint semmi sem támasztja alá, hogy öt nap után ne fertőzne valaki: sőt, saját kutatása arra utal, hogy az omikronnal megfertőzöttek negyede még a nyolcadik napon is át tudja adni a betegséget.
A PCR-teszt csalóka lehet
A kérdés - meddig fertőz a koronavírus? - egyszerű, a válasz azonban már nem az, hiszen a fertőzőképeséget a variánsok, az oltás és a természetes immunitás is mind befolyásolja. A viselkedésnek is van szerepe a fertőzőségben: aki rosszul érzi magát, kisebb valószínűséggel megy közösségbe, így az erős tünetekkel rendelkezők kisebb eséllyel adják tovább a betegséget.
A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a PCR-tesztek
pozitív eredményt adhatnak akkor is, ha valaki már nem fertőz.
Ez valószínűleg azért következik be, mert a vírus RNS-ét kimutató tesztek már nem fertőző maradványokat is érzékelnek - olyanokat, amelyek az élő vírus nagy részének távozása után maradtak hátra.
A tünetek önmagukban nem jelentenek bajt
A gyors antigéntesztek ugyanakkor megbízhatóbbak a fertőzőség meghatározására: a Vermonti Egyetem infektológusa, Emily Bruce szerint a kevés biztos pont egyike az, hogy ha valakinek pozitív az antigéntesztje, akkor karanténban kell maradnia. Az is lehetséges, hogy valaki negatív teszt mellett tüneteket, például lázat vagy köhögést tapasztal. Bruce szerint ez ijesztő lehet, ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a beteg valóban fertőz még.
Sok országban a karanténszabályok lazításával megszűnt a korábban ingyenesen kínált gyorstesztek elérhetősége is, így a legtöbben valószínűleg anélkül hagyják el a karantént, hogy tesztet végeznének.
Emiatt mindenképpen van értelme annak, hogy kutatásokkal kiderüljön, meddig fertőzhet valaki a betegséget követően. Ehhez több egymást követő napon át vesznek mintát a betegek orrából: Barczak szerint ha abból kitenyészik a vírus, jó eséllyel fertőző.
Mindemellett a tudományos konszenzus szerint tíz nap után már nagyon szokatlan, hogy valaki fertőzőképes legyen. Egy másik kutatás szerint viszont azok száma magas, akik még a hetedik-tizedik nap közt is fertőzőképesek - vagyis az eredmények egyelőre nem egyértelműek.
Vissza is térhet a fertőzés
Yonatan Grad, a Harvard fertőzőbetegség-kutatója szerint is a tíz napos szabály a legbiztosabb, de az emberek egy kis része azért ennél tovább is átadhatja a vírust. A Paxlovidot - a Pfizer koronavírus-gyógyszerét - is összekötik néhány ilyen esettel. A tünetek látszólag megszűnnek, a gyorsteszt negatív, de pár nap elteltével ismét pozitívvá válik és a tünetek is visszatérnek.
