eur:
411.21
usd:
392.66
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szájmaszkok száradnak kötélen Fokvárosban 2020. április 18-án, a koronavírus-járvány idején. Dél-Afrikában április végéig vannak érvényben szigorú kijárási korlátozó intézkedések, amelyek értelmében tilos a kocogás, az alkohol vagy a cigaretta értékesítése és a kutyasétáltatás is.
Nyitókép: MTI/EPA/Nic Bothma

A szegény országokban kétszer annyira tarolt a Covid

A járvány korai időszakában tapasztalt halálozási adatok szerint a szegény országok viselték a leginkább ekkoriban a járvány terhét.

A szegény országok lakosainak kétszer akkora esélyük volt arra a pandémia kezdetén, hogy belehaljanak koronavírus-fertőzésükbe, mint a gazdag országokban élőknek – írja a Nature.

Az első adatok még arra engedtek következtetni, hogy ezekben az államokban mind a fertőzöttek, mind a halottak száma alacsony volt, ám a legfrissebb kutatások ettől drámai mértékben eltérő képet festenek.

Meglepően sok volt az idős fertőzött

Gideon Meyerowitz-Katz, az ausztráliai Wollongong Egyetem epidemiológusa kollégáival együtt 25 alacsony és közepes jövedelmű országban végzett tanulmányokból származó fertőzési és halálozási adatokat elemezett. Ezek még a koronavírus elleni vakcinák bevezetését megelőző időkből származtak.

2020 áprilisa és 2021 februárja között különböző korcsoportokba tartozó emberektől vérmintát vettek és SARS-CoV-2 elleni antitesteket keresve. Az antitestek jelenléte mutatta meg, hogy ki volt korábban fertőzött.

A gazdag országokban az idősebbek – akik egyébként a legveszélyeztetettebbek – kisebb valószínűséggel fertőződtek meg, mint a fiatalok. A kutatók azonban azt találták, hogy a legtöbb alacsonyabb jövedelmű országban a 60 évesnél idősebb felnőttek körében hasonló volt a koronavírus elleni antitestekkel rendelkezők aránya, mint a fiataloknál.

Fiataloknál háromszoros volt a halálozási arány

Ezekben az országokban sokan élnek többgenerációs háztartásokban, ami megnehezíti a fertőzött személytől való elkülönülést Meyerowitz-Katz szerint. Ráadásul ezeken a helyeken sok embernek nem volt lehetősége arra, hogy otthonról dolgozzon.

A halálozás kockázatának kiszámításához a kutatócsoport az országok fertőzési halálozási arányát vizsgálta, vagyis a fertőzöttek azon részét, akik belehalnak a betegségbe, beleértve azokat is, akik nem vizsgáltatták meg magukat vagy nem mutattak tüneteket. Az alacsony jövedelmű országokban

a 20 évesek átlagos halálozási aránya közel háromszorosa volt

a gazdag országokénak, a 60 éveseknél pedig majdnem kétszer akkora volt a halálozás kockázata, mint a gazdag országokban. Meyerowitz-Katz szerint a kockázatban mutatkozó éles különbség valószínűleg azért volt, mert az alacsony jövedelmű országokban az emberek kevésbé jutottak hozzá a jó minőségű egészségügyi ellátáshoz.

A tanulmány társszerzője, Ana Carolina Peçanha Antonio, a brazíliai Porto Alegre-i Hospital de Clínicas intenzív osztályos orvosa saját bőrén tapasztalta ezt. Az általa vezetett ideiglenes intenzív osztályon nem olyan személyzet dolgozott, aki képzést kapott volna a koronavírus ellátására, így neki és kollégáinak hatalmas erőfeszítéseket kellett tennie, hogy a betegek a lehető legjobb ellátást kapják, ez pedig nagyon nyomasztó teher volt az egészségügyi dolgozókra nézve.

A gazdag országok felelősségére is figyelmet irányítanak az eredmények

A halálozási arányok közti különbségeket az oltások megjelenése csökkenthette, de előfordulhat az is, hogy pont fordított folyamat ment végbe, mivel a vakcinákhoz is a fejlettebb államok fértek hozzá nagyobb mennyiségben. Fel is halmozták azokat, növelve az egyenlőtlenséget, hogy pontosan hogyan változott a halálozási mutató, nehezen felmérhető.

Az eredmények nem meglepők, de nem festenek túl pozitív képet arról, ahogyan a fejlettebb országok a szegényebbek esélyeinek romlásához hozzájárultak a világjárvány alatt.

A szegényebb országok lakosainak még mindig csak 16 százaléka kapott legalább egy adag oltást, a fejlett országokban ez az arány 80 százalékos. Az oltásadományok segítenek a helyzet megoldásában, de ehhez talán túl késő van: a fejlett országok egyre kevesebb forrást áldoznak a koronavírus elleni küzdelemre.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×