7 °C
A szegény országok lakosainak kétszer akkora esélyük volt arra a pandémia kezdetén, hogy belehaljanak koronavírus-fertőzésükbe, mint a gazdag országokban élőknek – írja a Nature.
Az első adatok még arra engedtek következtetni, hogy ezekben az államokban mind a fertőzöttek, mind a halottak száma alacsony volt, ám a legfrissebb kutatások ettől drámai mértékben eltérő képet festenek.
Meglepően sok volt az idős fertőzött
Gideon Meyerowitz-Katz, az ausztráliai Wollongong Egyetem epidemiológusa kollégáival együtt 25 alacsony és közepes jövedelmű országban végzett tanulmányokból származó fertőzési és halálozási adatokat elemezett. Ezek még a koronavírus elleni vakcinák bevezetését megelőző időkből származtak.
2020 áprilisa és 2021 februárja között különböző korcsoportokba tartozó emberektől vérmintát vettek és SARS-CoV-2 elleni antitesteket keresve. Az antitestek jelenléte mutatta meg, hogy ki volt korábban fertőzött.
A gazdag országokban az idősebbek – akik egyébként a legveszélyeztetettebbek – kisebb valószínűséggel fertőződtek meg, mint a fiatalok. A kutatók azonban azt találták, hogy a legtöbb alacsonyabb jövedelmű országban a 60 évesnél idősebb felnőttek körében hasonló volt a koronavírus elleni antitestekkel rendelkezők aránya, mint a fiataloknál.
Fiataloknál háromszoros volt a halálozási arány
Ezekben az országokban sokan élnek többgenerációs háztartásokban, ami megnehezíti a fertőzött személytől való elkülönülést Meyerowitz-Katz szerint. Ráadásul ezeken a helyeken sok embernek nem volt lehetősége arra, hogy otthonról dolgozzon.
A halálozás kockázatának kiszámításához a kutatócsoport az országok fertőzési halálozási arányát vizsgálta, vagyis a fertőzöttek azon részét, akik belehalnak a betegségbe, beleértve azokat is, akik nem vizsgáltatták meg magukat vagy nem mutattak tüneteket. Az alacsony jövedelmű országokban
a 20 évesek átlagos halálozási aránya közel háromszorosa volt
a gazdag országokénak, a 60 éveseknél pedig majdnem kétszer akkora volt a halálozás kockázata, mint a gazdag országokban. Meyerowitz-Katz szerint a kockázatban mutatkozó éles különbség valószínűleg azért volt, mert az alacsony jövedelmű országokban az emberek kevésbé jutottak hozzá a jó minőségű egészségügyi ellátáshoz.
A tanulmány társszerzője, Ana Carolina Peçanha Antonio, a brazíliai Porto Alegre-i Hospital de Clínicas intenzív osztályos orvosa saját bőrén tapasztalta ezt. Az általa vezetett ideiglenes intenzív osztályon nem olyan személyzet dolgozott, aki képzést kapott volna a koronavírus ellátására, így neki és kollégáinak hatalmas erőfeszítéseket kellett tennie, hogy a betegek a lehető legjobb ellátást kapják, ez pedig nagyon nyomasztó teher volt az egészségügyi dolgozókra nézve.
A gazdag országok felelősségére is figyelmet irányítanak az eredmények
A halálozási arányok közti különbségeket az oltások megjelenése csökkenthette, de előfordulhat az is, hogy pont fordított folyamat ment végbe, mivel a vakcinákhoz is a fejlettebb államok fértek hozzá nagyobb mennyiségben. Fel is halmozták azokat, növelve az egyenlőtlenséget, hogy pontosan hogyan változott a halálozási mutató, nehezen felmérhető.
Az eredmények nem meglepők, de nem festenek túl pozitív képet arról, ahogyan a fejlettebb országok a szegényebbek esélyeinek romlásához hozzájárultak a világjárvány alatt.
A szegényebb országok lakosainak még mindig csak 16 százaléka kapott legalább egy adag oltást, a fejlett országokban ez az arány 80 százalékos. Az oltásadományok segítenek a helyzet megoldásában, de ehhez talán túl késő van: a fejlett országok egyre kevesebb forrást áldoznak a koronavírus elleni küzdelemre.
