A Telescopium csillagkép HR 6819 jelű rendszere 2020-ban került a hírek élére, amikor a csillagászok bejelentették, hogy fekete lyuk található benne. A Földtől csak ezer fényévre lévő égitest volt az eddig azonosított fekete lyukak közül a legközelebbi.

A felfedezést tevő kutatócsoport akkor azt írta, a fekete lyuk léte szükséges volt, hogy értelme legyen a rendszer két csillaga mozgásának, ami arra utalt, hogy egymás körül kering a fekete lyuk és az egyik csillag, a másik csillag tágabb pályán mozog.

A tudósok most azt írták, tévedtek, a fekete lyuk nem létezik.

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagásza, Dietrich Baade, a tanulmány társszerzője azt mondta, korábban csak egy fényfoltot észleltek, amely két csillagra utaló jegyeket tartalmazott.

Mivel mindkét csillag fényessége és kora hasonló, a tömegük is hasonló lenne és nagy sebességgel keringenének egymás körül.

"Mivel csak azt a csillagot láttuk, amely körül nagy sebességgel keringett valamilyen nagy tömegű égitest, amit nem láttunk, feltételeztük, hogy ez a láthatatlan óriás egy harmadik objektum, nevezetesen egy fekete lyuk" - mondta Baade.

Más kutatók azon a véleményen voltak, hogy a rendszerben csak két csillag van, egyikükből nemrégiben a másik kiszakított egy darabot, az ilyet néha csillagvámpírnak nevezik. A vámpír tömege ezután lényegesen megnőtt - írta a The Guardian online kiadása az Astronomy and Astrophysics című szaklap friss száma alapján.

Az új tanulmányban Baade és kutatótársai az ESO két teleszkópja, a VLT és a VLTI új adatait elemezték.

Noha az eredmények alapján a fekete lyuk gondolatát elvetették, a kutatók bizakodnak.

"A lerabolt csillag még izgalmasabb, mint a fekete lyuk, mert olyan fázisban kapták el, ami a rendszer teljes élettartamának csak egy igen kis töredéke" - mondta Baade.

A lecsupaszított csillag megmutathatja az égitest belső részeit, mert a vámpírcsillag "harapása" eltávolította róla a vastag külső rétegek átláthatatlan függönyét, így közelebbről nézhetjük meg, hogy hozza létre a csillag az energiát, amelyet kisugároz, és hol szintetizálja az új elemeket - tette hozzá.

A tudós szerint amikor ilyen elemek lökődnek ki, a csillagpor nemcsak új csillagokat, hanem bolygókat és bolygólakókat is létrehozhat.