eur:
395.08
usd:
370.92
bux:
65117.48
2024. április 19. péntek Emma
Sick woman trying to sense smell of fresh tangerine orange, has symptoms of Covid-19, corona virus infection - loss of smell and taste, standing at home. One of the main signs of the disease.
Nyitókép: Dima Berlin/Getty Images

Gabonapelyhen tartott rágcsálók szagolták ki egy nagy Covid-rejtély megoldását

Összefügg a szaglás elvesztése és a hosszú Covid.

A Covid szaglást érintő tüneteire részletes biológiai magyarázatot találtak a Cell február elsején megjelent számában a New York-i Egyetem orvosi karának és virológiai intézetének kutatói – írja az Index emlékeztetve, hogy a szaglás és ízlelés elvesztése a koronavírussal fertőzött betegek 30-75 százalékát érinti a legutóbbi becslések szerint. Előbbi hónapokig tartó tünet, ami életveszélyes is lehet, ha valaki nem ismeri fel a romlott ételt, vagy a füst szagát.

A fent említett kutatásban kakaós gabonapelyhekkel etettek hörcsögöket, majd figyelték viselkedésüket a vírusfertőzés során. Az elemzés kimutatta, hogy ahogy a hörcsögöknél, úgy embereknél is a SARS-CoV–2 súlyos gyulladásos folyamatokat vált ki a szaglórendszer strukturális sejtjeiben, ami meghiúsítja az orrüregben található idegsejtek működését. Maga a mechanizmus a hosszan tartó Covid-tünetek egyik kulcsa.

Makacs gyulladás

A kutatást vezető Benjamin tenOever a Scientific Americannek elmondta, hogy a kísérletek során hörcsögök több csoportját influenzával, illetve koronavírussal fertőzték meg, a kedvenc gabonapelyhüket pedig az almuk alá rejtették, hogy lássák, kiássák-e a falatokat. Tíz óra éheztetés után

az influenzás rágcsálók villámgyorsan kikaparták a pelyheket, koronavírusos társaik azonban nem találták meg a falatokat a fertőzést követő 15. napig.

A koronavírus az úgynevezett szutentakuláris (SUS) sejteket érintette, amelyek egyik fő funkciója, hogy a szagokat érzékelő sejteket a működésükhöz szükséges elrendezésben tartsák. A fertőzött hörcsögöknél két nap alatt az ilyen sejtek fele megsemmisült, ami gyakorlatilag lerombolta a szaglórendszert, miközben a megtámadott SUS sejtek öntötték magukból a gyulladást beindító anyagokat. Azok a szenzorok, amik alapesetben a génátíró sávszélességük 80 százalékát a szaglással kapcsolatos biológiai funkciók végrehajtására használják, a gyulladásos jelanyagok bombázása alatt, már csak 50 százalékos szinten tudnak fő feladatukkal foglalkozni.

A szagérzékelő sejtek tehát éltek és működtek, csak mással foglalkoztak, és ez így is marad, amíg a szervezet természetes takarítórendszere el nem tünteti a gyulladáskeltő anyagokat

és helyre nem állnak a SUS-sejtek.

TenOever elmondta, hogy a hörcsögök vizsgálata kimutatta, hogy ezek a makacs gyulladásos folyamatok nem állnak meg az orrüregnél, hanem az agyban is folytatódnak, ami megmagyarázza a Covid hosszan megmaradó tüneteit. Azt figyelték meg, hogy az agyban is hasonló változások figyelhetők meg a génátírásban, de a korábbi működés azután sem áll vissza, hogy a szervezet megszabadult a vírustól, sőt neurodegeneratív betegségekhez (Parkinson- és Alzheimer-kórhoz) hasonló anyagcsere-folyamatok jelennek meg.

A szakemberek szerint a hosszú Covid-tünetek csökkentésének kulcsa a gyulladásos folyamatokat leállító szteroidkezelés.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×