Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
A Merck & Co. közreadta dátum nélküli kép a multinacionális amerikai gyógyszergyártó által az új koronavírus okozta Covid-19 betegség ellen kifejlesztett molnupiravir nevű kísérleti gyógyszerről. A Merck & Co. 2021. október 11-én kérelmezte az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeletnél (FDA) a molnupiravir egészségügyi veszélyhelyzetben történő használatának engedélyezését.
Nyitókép: MTI/EPA/Merck & Co.

Mégsem a Merck Covid-pirulája lesz a csodaszer, amire vártunk

A klinikai kutatások teljes adatsora a vártnál jóval alacsonyabb hatékonyságot igazolt, már nem valószínű, hogy ez lesz a szer, amely a járványra drasztikus hatást gyakorol.

Mindössze 30 százalékos hatékonysággal képes a molnupiravir megakadályozni a súlyos koronavírusos megbetegedés kialakulását: ez az előzetesen jelzett 50 százalékhoz képest alacsony, ami a szer amerikai engedélyezésével kapcsolatosan is problémákat okozhat. Az FDA tanácsadói igent mondtak ugyan a szerre, de mindössze a 13 a 10-hez arányában – írja a Nature.

A kutatók is gyengének és egyáltalán nem jó hírnek nevezik a végső hatékonysági arányt, még azzal együtt is, hogy a 30 százalék is életeket menthet és az egészségügyi ellátórendszer leterheltségén is enyhíthet. Az infúzióban adott antitestkoktélok 85 százalékos hatékonysággal bírnak, igaz, ezeket csak kórházban adják és meglehetősen drágák az otthon szedhető, olcsó Merck-tablettához képest.

Nem ismert a hatékonyságcsökkenés oka

A Merck 762 emberrel tesztelte gyógyszerét május és augusztus eleje között. Öt napon át naponta kétszer kaptak négy tablettát a tesztbe bevontak, a placebocsoport tagjai természetesen hatástalan, gyógyszernek látszó készítményt vettek be. Mindannyian a koronavírusos tünetek kezdetétől számított 5 napon belül kezdték meg a tabletta szedését. Két csoportban vizsgálták az eredményeket:

az elsőben a molnupiravirt szedők körében 50 százalékkal esett a kórházi kezelés és a halál rizikója, a másodikban azonban szinte semmilyen különbség nem mutatkozott.

A Merck nem tudta megmagyarázni a hatalmas különbség okát – lehetséges, hogy ezt mindössze a delta variáns okozta, amely az első csoporton végzett teszt idején még nem terjedt el, de lehetett különbség a lakhely vagy a demográfia miatt, esetleg a kórházi kezelés minőségében.

Aggódnak az új mutációk miatt

A Merck a placebocsoport és a molnupiravirt szedő csoport tagjai körében nagyjából ugyanazokat a mellékhatásokat észlelte, mégis vannak, akik aggódnak azért, hogy a molnupiravirnak hosszabb távon milyen mellékhatásai lehetnek. A szer úgy működik, hogy beépül a vírus RNS-ébe, hibákat okoz, ezzel gátolja a SARS-CoV-2 replikációs képességét.

A kritikusok szerint a vírus RNS-ébe szándékosan bevitt mutációk

a SARS-CoV-2 egy veszélyesebb változatát hozhatják létre.

Egy ilyen forgatókönyv szerint mutációk keletkezhetnek a vírus tüskefehérjében, így a vírus fertőzőképesebbé válhat vagy képes lehet kikerülni a vakcinákat. Ez főként akkor jelent majd gondot, ha az emberek nem fejezik be a teljes, 40 tablettás kúrát, mert a mutálódott vírus egy része túlélhet az ember szervezetében, és aztán továbbadható másoknak. A mutáció létrejöttét teljesen nem lehet kizárni, de meglehetősen valószínűtlennek nevezik más kutatók.

Egyéni rizikó is elképzelhető

Az egyénre is jelenthet veszélyt a molnupiravir: fennállhat annak a veszélye, hogy a gyógyszer mutációkat hoz létre az emberi DNS-ben, különösen az olyan gyorsan szaporodó sejtekben, mint a vérsejtek vagy a spermiumok, de az állatokon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy ez a kockázat alacsony.

Mindenesetre 18 év alattiak és állapotos nők számára semmiképp sem lesz ajánlott a szer szedése.

A Merck szerével kapcsolatos aggályok hatására a Pfizer Paxlovidjára nagyobb figyelem irányul: a gyártó 89 százalékos hatékonyságot ígér, de ennek egyelőre még nem tették közzé teljes adatsorát és szakértői ellenőrzésen sem ment át.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Ismét zajos a gödi Samsung, befenyítik a magyarországi akkugyárakat

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×