A járvány korai szakasza óta arról beszélnek a szakértők, a Pécsi Tudományegyetem laboratóriumában is, hogy az egyenlő vakcinaelosztás nem egy jónak, trendinek hangzó kijelentés, hanem nagyon is gyakorlati szempontokkal rendelkező szakmai vélemény – fogalmazott érdeklődésünkre Kemenesi Gábor. Köznapi nyelvre lefordítva ugyanis, minél jobban hagyjuk a vírusnak önmagát másolni, annál nagyobb esély van újabb mutációk megjelenésére, gondolva itt a legújabbra, az omrikonra, de akár a deltára is – tette hozzá a Junior Prima-díjas biológus.
Mint megjegyezte, bár Dél-Afrika némileg jobb helyzetben van, hiszen ott a szekvenálás, a PCR-diagnosztika és egyebek egészen jó állapotban vannak, maga a kontinens – az alacsony átoltottság és az egyéb egészségügyi háttértényezők miatt – „forrópont”, ennek ellenére úgy fest, a világ magára hagyta őket.
Kemenesi Gábor elmondta, éppen a napokban adtak ki egy publikációt a koronavírusról, amiben Dél-Afrikát illetően azt vizsgálták, hogy honnan eredt az ottani járvány a pandémia kezdetén, és az esetek 80 százalékában Európából való behurcolásról volt szó. Magyarán az európai járványügyi figyelem nem tudta nem kiengedni ezeket az eseteket, míg az afrikai nem tudta nem beengedni, de az irány a lényeg – emelte ki a szakember megjegyezve: az érintettek személyek nemzetiségéről nincs adat, de abszolút látszik az irányultság.
Mint hangsúlyozta, a problémát nem az adja, hogy az afrikai országokba egyszerűen oda kellene vinni a vakcinát, hanem, hogy a legtöbb mélyszegénységben élő országban polgárháborús állapotok dúlnak, ami miatt humanitárius segítségre, bizonyos szervezetek közbelépésére szorulnának, ez viszont nem megoldható egyik napról a másikra. Ezeken a helyeken az egészségügyi rendszer, a diagnosztikai- és jelentési rendszer is annyira visszamaradott, hogy egyszerűen nem vonhatok le konklúziók, nem tudják megmondani, hogy pontosan mik zajlanak ott. Kemenesi Gábor szerint ezekben az országokban nagyon komoly nemzetközi beavatkozásra lenne szükség, amit úgy vél, a politika nem akar meghallani, így egyszerűen nem jut el a dolog odáig, hogy megfelelő segítséget kapjanak a járványos helyzetben.
Virológiai szempontból tehát a fekete kontinens egy nehezen jósolható káosz, és ilyen szempontból abszolút kockázat
– tette hozzá a víruskutató.