Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Young woman wearing face mask
Nyitókép: ER_Creative/Getty Images

Epidemiológus: az oltás tényleg 80-90 százalékos hatékonyságú, de nem akármeddig

Oroszi Beatrix szerint az első, a második és a harmadik oltás is jelentősen emelte az ország koronavírus elleni védettségét, az oltatlanok pedig egyre visszahúzódóbban élnek.

Az oltáshatékonysággal kapcsolatos előadást tartott Egerben Oroszi Beatrix epidemiológus, aki korábban nem publikált, nagy mennyiségű adatra támaszkodva úgy vélekedett, egy oltatlan embernél minimum kétszeres a kockázata a megfertőződésnek, és ötszörös a kockázata annak, hogy Covid-19-cel összefüggésben meghaljon.

A Telex összefoglalójából kiderül az is, az oltatlanok mennyire visszahúzódóan élnek ma az elhangzottak szerint.

A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója, a kormány tanácsadója az adatokra támaszkodva azt is közölte, a harmadik oltás javított a védettségen. Erre úgy jutottak, hogy

  • megnézték, a fertőzöttek közt hányan voltak előzőleg oltva
  • az adatot összevetették a teljes magyar lakosság átoltottságával.

Ha a két arány megegyezne, az oltás nem érne semmit, ám a számokból kiderült,

a védőoltások eredményessége júniustól 80-90 százalékos volt, de ez a szám őszre egyre csökkent, a harmadik oltások pedig ismét növelték a védettséget, pedig még csak a lakosság hatoda kapott harmadik oltást.

Szerinte az NNK által az Átlátszónak kiadott adat - értelmezés nélkül - zavaró volt, mert ezekből az látszódhatott, hogy a fertőzöttek majdnem fele volt oltva.

"Holott tudjuk azt, hogy az oltatlanok feleannyian vannak, mint az oltottak" - húzta alá az epidemiológus. "Ha ugyanannyi eset jön egy feleakkora csoportból (az oltatlanokéból), akkor az alaphangon kétszeres kockázatot jelent. Kérem, magyarázzák el mindenkinek, hogy a fifty-fifty azt jelenti: az oltatlanoknál kétszeres a kockázat arra, hogy covidosok legyenek!" - tette hozzá

Azt is elmondta még, az oltáson kívül nincs még egy ilyen hatásos eszköz a kockázatcsökkentésre, de az is igaz, hogy ez nem elég, a maszkra és a távolságtartásra is szükség van.

Az előadásból továbbá kiderült, a két oltás jelentősen, 70-80 százalékkal csökkenti a védettséggel rendelkező halálozási kockázatát a nem oltottakhoz képest.

Világossá tette még Oroszi Beatrix azt is, hogy

a betegségen átesettség nem ad megfelelő védelmet.

A járvány a közzétett ábrák alapján Kelet-Magyarországon durvul a leginkább.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×