eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla
Varsó, 2021. március 19.A brit-svéd AstraZeneca gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett koronavírus elleni oltóanyagot tartalmazó fiolák egy varsói kórházban 2021. március 19-én, miután egy újabb, 65 ezer adagból álló AstraZeneca-szállítmány érkezett az országba. Lengyelország folytatja az AstraZeneca-oltóanyag alkalmazását, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) biztonságosnak minősítette az AstraZeneca-vakcinát.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Leszek Szymanski

Itt az eredmény: a Pfizer és az AstraZeneca oltásai hatékonyak egymás után

Minden kombinációban megbízható védelmet nyújt a két oltóanyagtípus egymás utáni beadása – derült ki egy brit kutatásból.

A Com-Cov kísérletben a két gyártó oltásainak hatékonyságát vizsgálták behatóan minden lehetséges kombinációban: a kétféle oltóanyagot egymás után adva, illetve ugyanazzal a vakcinából két adagot alkalmazva is. Az eredmények szerint minden kombináció jó védelmet ad, ami rugalmasabbá teheti az immunizációs programok szervezését – írja a BBC.

Az eredmények arra is utalnak, hogy aki két adagot kapott az AstraZeneca vakcinájából, annál magasabb szintű védelem alakul ki, ha másféle oltóanyagból kap harmadik oltást.

"A különböző típusú oltóanyagok keverése még nagyobb rugalmasságot biztosíthat az emlékeztető oltásokhoz,

miközben segíthet azoknak az országoknak, amelyeknek még sok tennivalójuk van oltási programjuk terén, és amelyeknek ellátási nehézségeik vannak" – fogalmazott az eredmények alapján Jonathan Van Tam helyettes tiszti főorvos.

Egyes országok már most alkalmazzák az oltások keverésének lehetőségét, többek között Németország és Spanyolország, illetve hazánk is lehetőséget ad arra, hogy azok a fiatalok, akik első adagként az AstraZeneca oltását kapták, másodiknak másféle vakcinát vegyenek föl.

A Com-Cov kutatás a következő eredményekre jutott:

  • Ha előbb AstraZenca, majd Pfizer oltását adják, az magasabb antitestszintet nyújt, mint ha a Pfizer után kap az oltott személy AstraZenecát.
  • Mindkét sorrend magasabb antitestszintet jelent, mint kétadagnyi AstraZeneca.
  • A legerősebb antitestválaszt két adag Pfizer adta, a legerősebb T-sejtes immunválaszt pedig az AstraZeneca után adott Pfizer.

A vizsgálatot vezető Matthew Snape professzor, az Oxfordi Egyetem munkatársa szerint az eredmények nem kérdőjelezi meg azt a gyakorlatot, hogy kétszer ugyanazt az oltást adják be az embereknek: "Már tudjuk, hogy a standard oltási ütemterv nagyon hatékony a súlyos megbetegedések és kórházi kezelések ellen, beleértve a delta változatot is, ha nyolc-tizenkét hetes időközzel adják be az adagokat" - fogalmazott.

Elmondta, hogy az új eredmények azt mutatják:

a vegyes adagolású oltások is hatékonyak,

még akkor is, ha a vizsgált négyhetes időköz rövidebb, mint az Egyesült Királyságban leggyakrabban alkalmazott nyolc-tizenkét hetes időköz. "Ez a hosszabb intervallum köztudottan jobb immunválaszt eredményez" – tette hozzá.

A 12 hetes oltási intervallumra vonatkozó vegyes dózisú vizsgálati eredmények a jövő hónapban állnak majd rendelkezésre.

Nagy-Britanniában már harmadik adagnyi oltás beadásáról beszélnek őszi időzítéssel, bár egyelőre nincsen tudományos bizonyíték arra, hogy erre szükség lenne. A Com-Cov eredményei alapján lehetséges, hogy akik két adag AstraZeneca vakcinát kaptak, azok most Pfizert kapnak a szigetországban – annak ellenére is, hogy egy másik friss vizsgálat a napokban bizonyította be, hogy az AstraZeneca oltásából adott harmadik adag is hatékony védelmet nyújt. A Com-Cov eredményei azt is sugallják, hogy a Pfizer oltásával immunizáltaknak talán nem is kellene ősszel harmadik adagot beadni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×