INFORÁDIÓ
2021. augusztus 4. szerda
Dominika, Domonkos

vulkán

erdély

székelyföld

harangi szabolcs

Nem lehet kizárni, hogy kitör az erdélyi vulkán

Nem lehet kizárni, hogy kitör az erdélyi vulkán

Infostart

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport már régóta kutatja a székelyföldi Csomád vulkánt. Bár a tűzhányó utolsó kitörése mintegy 30 ezer évvel ezelőtt volt, nem tekinthető kihunytnak. A legújabb, a szakma egyik legtekintélyesebb folyóiratában a minap publikált felfedezéseik szerint a Csomád kőzeteiben lévő cirkonkristályok azt mutatják, hogy a hegy alatt lévő magmatározóban még mindig lehet folyékony magma. Ennek alapján nem lehet kizárni a jövőbeli kitöréseket.

A vulkanológusok szerint más kialudtnak hitt tűzhányók gyomrában is lehet kristályokban gazdag magma, azaz kristálykása, így azok sem tekinthetők inaktívnak, csak szunnyadnak – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia közleményében. Hangsúlyozzák: nem arról van szó, hogy a Csomád holnap vagy akár a mi életünkben kitörne. Ugyanakkor kétségtelen, hogy megvan a lehetősége egy jövőbeli kitörésnek.

Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, a ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója 2002-ben hallott először arról, hogy nem zárható ki az erdélyi Csomád vulkán kitörése a jövőben. Minthogy a Kárpát-medencében már több tízezer éve nem volt tűzhányókitörés (az utolsót 30 ezer évvel ezelőtt éppen a Csomád produkálta), a kutató erre a felvetésre felkapta a fejét. Ezzel kezdődött a lassan két évtizede tartó kutatássorozat, amelynek révén a magyar vulkanológusok rendkívüli részletességgel megismerték a Csomád földtörténeti múltját, jelenét, és képesek előrejelzéseket tenni a jövőre vonatkozóan is.

Lenéztek a vulkán alá és érdekes dolgot találtak

„Már a korai Csomád-kutatásaink is számos újdonsággal szolgáltak, ezért amikor sikeres pályázás után 2013-ban megalapíthattuk az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportot, akkor ezt választottuk fő kutatási területünknek. A vulkán működésének összes aspektusát szeretnénk a lehető legteljesebben megismerni – mondja Harangi Szabolcs. – A geofizikai méréseknek köszönhetően a vulkán alá is le tudtunk nézni. Csak úgy ismerhetjük meg igazán a vulkánok természetét, ha megértjük az alattuk található magmatározó rendszert. Ehhez a vulkáni kőzeteket kell segítségül hívni: a korábbi kitörések során a felszínre került anyagot vizsgáljuk. Egyszerre nézzük a benne lévő kristályok megjelenését, illetve a kémiai összetételüket, és e mozaikdarabkákból rakjuk össze a teljes történetet.”

A 2015-ben publikált újszerű geofizikai vizsgálatok eredményeként

olyan fizikai anomáliákra derült fény, amelyek eltértek a földkéreg szokványos jellemzőitől.

A legárulkodóbb az elektromos vezetőképesség volt, amely akkor nő meg egy kőzettestben, ha ott, a föld mélyén folyadék (például kőzetolvadék) található. Vagyis arra következtettek, hogy még ma is lehet magma a vulkán alatt. Ezzel párhuzamosan kezdődött a múltbeli kitörések idejének meghatározására irányuló vizsgálatsorozat. Az elszenesedett növénymaradványok tanulmányozásából akkor azt már lehetett tudni, hogy mikor történt a legutolsó kitörés: 30-32 ezer évvel ezelőtt. De ezzel a módszerrel csak a legutolsó kitörés időpontját tudták megállapítani. Ugyanakkor a korábbi kitörések ismeretére is szükségük volt ahhoz, hogy megtudják, ez a 30 ezer év hosszú vagy rövid idő a vulkán kitörési gyakoriságának fényében.

Úttörő vizsgálatok

Ehhez is merőben új megközelítésre volt szükség, és a kutatócsoport ezzel a céllal a világon az elsők között kezdte meg a vulkáni kőzetekben lévő cirkonásványban található héliumizotópok vizsgálatát.

A hélium mellett mérték a kristályok urán-, tórium- és ólomizotóp-tartalmát is, amiből megállapítható a kristályok keletkezési kora. A most publikált kutatásban a tanulmány vezető szerzője, Lukács Réka több mint 500 cirkonkristályban határozta meg az izotóparányt. E kristályokat a Csomád számos kitöréséből származó kőzetekből izolálták, így a minták magukba foglalták a vulkán teljes aktivitástörténetét.

„A tudományos eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a Csomád kitöréstörténete összehasonlítva a világ más tűzhányóival, az egyik legrészletesebben feltárt – érvel Harangi Szabolcs. – A vulkánkitörések idejének meghatározása mellett arra is sikerült bizonyítékot találni, hogy az egyes kitörések között nagyon hosszú, akár 100 ezer éves szunnyadási időszakok is voltak. És aztán megint kitört a vulkán. A Csomád legutolsó aktív időszaka 160 ezer évvel ezelőtt kezdődött, és ekkor is voltak hosszabb szünetek a működésében. Mindezek alapján úgy értékeltük, hogy a Csomád egy tipikusan hosszan szunnyadó tűzhányó. Az utolsó kitörése óta eltelt 30 ezer évet is úgy kell kezelnünk, hogy volt már ilyen a múltban is, majd újabb kitörésekre került sor.”

A vulkánok kitörése rendkívül tág határok között ismétlődhet. Vannak tűzhányók, amelyek szinte folyamatosan aktívak, mások pedig sok ezer évet is várhatnak a következő aktivitásig. Azonban a szunnyadó vulkánok alatt is lehet magmatározó, amely nem teljesen folyékony magmát, hanem több mint 50 százalékban szilárd, kristálytartalmú, úgynevezett kristálykását tartalmaz. Ez fizikailag nem képes a felszínre törni, a kitöréshez a folyadék-, azaz olvadékfázisnak kell túlsúlyba kerülnie. Mint a Csomád esetében is bebizonyosodott,

a kristálykása állapot több mint 100 ezer évig is fennmaradhat a magmatározóban.

A cirkonkristályok izotóptartalmának vizsgálata alapján a magyar-román-svájci-német kutatási konzorcium munkatársai megállapították, hogy a cirkon nagy része jóval több mint 160 ezer évvel ezelőtt keletkezett. A hegy alatti magmatározó pedig még sokkal régebben, félmillió évvel ezelőtt vagy még régebben alakulhatott ki – írják az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport honlapján. Mivel a kitörési képződményekben az egymástól több százezer év különbséggel kialakult cirkonkristályok keveredtek, a kitörések alkalmával a kristálykása mindig jól felkeveredett. Vagyis a kőzetolvadék folyamatosan jelen volt, akkor is, amikor a tűzhányó a jelenleg is tartó szunnyadási időszakánál sokkal hosszabb ideig nyugodott.

Minden okuk megvan tehát feltételezni, hogy a jelenlegi is csak egy időleges szunnyadási periódus.

Magmatározóban gyűlt össze a kristálykása

Modellszámításokkal a kutatócsoport tagjai azt is megállapították, hogy a folyamatos magmautánpótlásnak hála a Csomád alatt 35 köbkilométer térfogatú magmatározó jöhetett létre, amelyet 700 Celsius-fok hőmérsékletű kristálykása tölt ki. A kitörések előtt nagy mennyiségű friss magmát kap a tározó, így a folyékony olvadék aránya 50 százalék fölé ugorhat. Az „ugorhat” kifejezés pontos, hiszen az újraaktivizálódáshoz vezető folyamatok akár félelmetesen gyorsan is bekövetkezhetnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Csomád belátható időn belül kitörne.

Jelenleg nem látszik jele annak, hogy a tűzhányó aktivizálódna.

Ugyanakkor kizárni sem lehet, hogy ez a jövőben bekövetkezik.

„Számos olyan nagy vulkánkitörés történt a múltban, amelynek nem volt igazán előjele. Vagy nem ismerték fel az előjeleket. Ezért kell kutatnunk a tűzhányókat: hogy minél pontosabban előre tudjuk jelezni a jövőbeli viselkedésüket – mondja Harangi Szabolcs. – Nem kell megijedni attól, hogy kimutattuk, hogy van a Csomád alatt magma. Hiszen csak azt tártuk fel, hogy ez a normális állapot.

A Csomád legutóbbi kitörése óta eltelt 30 ezer év csak emberi léptékben hosszú idő, a vulkán életében nem az. A Föld 1500 potenciálisan aktív vulkánja közül legalább 1000 alatt van magma, jelenleg azonban mégsem kitörésképesek. Vagyis emiatt nem kell aggódni. Kutatni azonban kell, hogy időben felismerjük a jövőben, ha majd már aggódni kell.”

Nyitókép: Wikipédia/Szabi237
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018