Infostart.hu
eur:
364.89
usd:
331.02
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön
Nyitókép: Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció/YouTube

Taréjok és dudorok – új eredmények a páncélos dinoszauruszok kutatásában

A bakonyi dinoszaurusz lelőhelyről előkerült gazdag páncélos dinoszaurusz (Hungarosaurus) leletanyag egyedülálló lehetőséget biztosított az ELTE Őslénytani Tanszék és a kanadai Guelph-i Egyetem munkatársainak, hogy jobban megértsék ennél a közel 130 millió éven keresztül létezett csoportnál e csonttani jellegzetesség kialakulását, változatosságát és lehetséges szerepét.

A dinoszauruszok számos csoportjánál a koponyán különféle alakú, méretű és funkciójú csontkinövés található. Taréjok, tülkök, tüskék, gallérok vagy piramis alakú kidudorodások díszíthetik a koponyát. Egy klasszikus példa a Triceratops, amelynél a jó 1 m átmérőjű, nyakat védő csontpajzs előterében három, támadásra és védelemre egyaránt alkalmas csontos szarv mered előrefelé. De nemcsak a Ceratopsiáknál találunk ezen a téren változatosságot. Koponyadíszítettség tekintetében az egyik legmarkánsabb csoport a páncélos dinoszauruszoké, ahol annak kialakulását és egyedfejlődésen keresztüli változását még szinte alig vizsgálták – olvasható az MTM sajtóközleményében.

Az elmúlt 20 év kutatásainak köszönhetően mára több részleges koponya és töredékes koponyaelem került elő Iharkútról, melyek ennek a négy méteres, tüskés növényevő különböző fejlettségű egyedeihez tartoztak: amíg a legkisebb koponya alig volt 15-17 cm, a legnagyobb elérte a 35-40 centimétert – mondta a kutatást vezető Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának önkéntes kutatója.

A kutatás során felhasznált-koponyaleletek.
MTM
A kutatás során felhasznált-koponyaleletek. Forrás: MTM

Magyar János és Rosta Károly, az Őslénytani Tanszék munkatársainak áldozatos munkája révén a koponyák egyes darabjairól háromdimenziós rekonstrukciók készültek, melyeket aztán digitálisan összeillesztve és kitöltve a hiányzó részeket, a létrejött koponya rekonstrukciókon tudták összevetni azok kiterjedését és alakját a kutatók. Emellett kíváncsiak voltak a csontok belső szerkezetére is, ezért a budaörsi Zeiss CT berendezésével (Carl Zeiss Industrielle Messtechnik Austria GmbH Magyarországi Fióktelepe) alig egytized milliméteres digitális szeleteket készítve láthatták meg először, hogy milyenek is ezek a 85 millió évvel ezelőtti csontok belülről.

A kutatás során felhasznált-koponyaleletek és CT metszeteik.
MTM
A kutatás során felhasznált-koponyaleletek és CT metszeteik. MTM

„A kutatásban résztvevő Matthew Vickaryousszal, a Guelph-i Egyetem professzorával közösen hasonlítottuk össze az Észak-Amerikából ismert Euoplocephalus koponya díszítettségét a hazai leletekkel. Amíg az észak-amerikai rokon formánál a koponya díszítettségét részben az okozza, hogy az állat egyedfejlődése során csontelemek forrnak hozzá a koponyacsontokhoz és teszik azokat dudorossá, tüskéssé (akár egyes mai mérgesgyíkféléknél), addig a Hungarosaurus esetében ennek nyomát sem találtuk. Utóbbinál egész egyszerűen maguk a koponyacsontok vastagodnak meg és váltak díszítetté (mint pédául a kaméleonféléknél), ami néhol 4-5 cm-es tarajok, dudorok formájában nyilvánul meg. Ezzel bizonyítást nyert, hogy a mai hüllőknél tapasztalható folyamatokhoz hasonlóan a páncélos dinoszauruszoknál sem egyetlen folyamathoz kötődött a koponya díszítettség kialakulása” – tette hozzá Ősi Attila.

A kutatás másik fő eredménye, hogy végre különböző fejlettségű egyedeken követhető nyomon a koponya díszítettségének kialakulását. Ebből derült ki, hogy a koponya díszítettséget okozó csontdudorok és taréjok (a Hungarosaurus esetében például a szemüreg fölött) már az egyedfejlődés korai szakaszában még egyáltalán nem kifejlett egyedeknél is erőteljesek voltak.

Hogy ezeknek a csontképleteknek pontosan mi lehetett a funkciója, erre egyelőre nincs egyértelmű válasz. A funkció tekintetében a mai, csontdudorokkal, taréjokkal rendelkező állatoknál (gyíkok, krokodilok, madarak) is nagyon sok féle válasz van, és még több esetben nem is ismerjük azt. Abból azonban, hogy már az egyedfejlődésnek viszonylag korai fázisában is jelen volt az erőteljes koponyadíszítés, arra gondolhatunk, hogy talán a saját fajtársak felismerésében, mint inkább a nemek közti különbség hangsúlyozásában lehetett szerepük. Ennek tisztázásához azonban további és teljesebb leletanyagra van szükség, fűzte hozzá Ősi Attila.

Az iharkúti lelőhelyen feltárt dinoszaurusz-leletek a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának gyűjteményi anyagát gyarapítják. A múzeum Eltűnt világok - A dinoszauruszok kora Magyarországon című állandó kiállításán megtekinthető számos eredeti lelet és dinoszaurusz rekonstrukció is, zárul a közlemény.

Címlapról ajánljuk
Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését. Az ezt segítő legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben, hanem az erdők megőrzésében van – derült ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont modellezéséből. A Kutatóközpont főmunkatársa, Kis András közgazdász-vízgazdasági elemző az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy az erdők folyamatos szén-dioxid-nyelése egy olyan értékes szolgáltatás, amellyel a legdrágább ipari kibocsátáscsökkentési szükségleteket lehet kiváltani.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol másodosztályú Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiával összefüggésben.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×