eur:
393.89
usd:
365.1
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Oltáshoz előkészített Moderna amerikai biotechnológiai cég koronavírus elleni vakcinája az időseket gondozó Észak-Borsodi Integrált Szociális Intézmény Ózdi Otthonában 2021. február 13-án.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Csak akkor leszünk biztonságban, ha nem marad fehér folt az oltási világtérképen

Ha egy ország úgy dönt, kimarad az immunizálásból, azzal nemcsak saját lakosait, de a Föld minden emberét is veszélyezteti.

Több ország, köztük Tanzánia és Madagaszkár is bejelentette már, hogy nem fogja lakosait koronavírus ellen immunizálni, ez azonban jóval több, mint egy-egy állam belügye. Ha egy országban nem érhető el a koronavírus elleni vakcina, az a közösségi terjedést folyamatosan fenntartja, s minél tovább tart ez, annál valószínűbb, hogy a vírus újabb mutációja jelenik meg.

Az új variánsok agresszívabban terjedő vagy halálosabb törzseket is jelenthetnek, ezáltal az oltatlanok azokat is veszélyeztethetik, akik már oltva vannak, hiszen jelenleg is látszik, hogy egy oltás nem képes minden frissen felbukkanó vírustörzs ellen ugyanazt a szintű védettséget biztosítani. Sőt, azok sem lehetnek többé biztonságban, akik megfertőződés által szeretek immunitást, hiszen az a korábbi variáns elleni védettség, amely nem biztos, hogy egy mutáns vírus ellen is oltalmat ad, írja a MedicalXpress a The Conversationtől átvett cikkében.

Mindenkit veszélyeztetnek

Ahmed Kalebi patológiai szakértő úgy véli, ha egyes országok kimaradnak a globális immunizációból, azzal mindenki sérülékenyebbé válik: még azok is, akiknek az országában szinte teljes az átoltottság, mivel a fentiek szerint a variánsok veszélyt jelentenek számukra is.

"Országok és régiók összeköttetései által egyetlen ország sem él teljes elzártságban, egyetlen populáció sem lehet biztonságban, amíg van egy is, amelyik nem immunizált" - vélekedik.

"Csak akkor tudhatjuk biztonságban világunkat, ha minden országban megtörténik a megfelelő immunizáció.

A jelenlegi korlátozások fenntartásával nem lehetséges megfékezni a vírust, erre a nyájimmunitás, vagy az emberek mozgásának teljes megállítása lehetne képes csak.

A nyájimmunitást pedig csak korábbi fertőzés vagy az oltás által lehet elérni."

A határzár kevés

Kalebi szerint nem működőképes jövőkép az, hogy az átoltott országok bezárják határaikat az oltatlanokból érkezők elöl: ennek csak akkor lenne értelme, ha a teljes világ előtt bezárnák kapuikat, mivel mindig lesznek olyan területek, amelyek lakosai interakcióba kerülnek az oltatlanokkal.

Csak az oltás a megoldás egy ennyire fertőző vírussal szemben:

addig is, míg az elérhetővé nem válik, távolságtartásra, maszkviselésre, gyakori kézmosásra van szükség a széles körű tesztelések mellett, amelyek segíthetnek azonosítani a helyi kitöréseket is.

Globális megközelítés kell

Mindemellett nagy szükség volna arra, hogy vakcinanacionalizmus és felhalmozás helyett az országok együttműködve igyekezzenek mindenki számára elegendő mennyiségű vakcinát eljuttatni: ehhez mind a gyártási kapacitások bővítésére, mind a szegényebb országok ellátására létrejött sémák finanszírozásának javítására van szükség. A megoldást ugyanis csak a globális megközelítés jelentheti: csak akkor van biztonságban bárki is, ha mindenki biztonságban lehet.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×