Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
A koronavírus-járvány miatt életbe léptetett új korlátozások ellen tüntetők vonulnak jelzőfáklyákkal Milánóban 2020. október 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Paolo Salmoirago

Döbbenetes adatok a koronavírus összeesküvés-elméleteiről

Veszélyesen sokan hiszik, hogy a koronavírust mesterségesen állították elő, kevesebben halnak meg benne a hivatalosan közölt számoknál, vagy egyáltalán nem is létezik.

A magyarok 36 százaléka úgy gondolja, hogy manipulálják a koronavírus halálozási statisztikáját és sokkal kevesebben vesztették életüket eddig a betegségben, mint amennyiről a hírekből tudunk – derül ki a YouGov-Cambridge Globalism Project a Guardiannel közösen elvégzett felméréséből. A kutatásban a koronavírussal kapcsolatos tévhitek és álhírek mellett egyéb népszerű teóriákról is kérdezték 25 ország 26 ezer válaszadóját.

Az emberek egy része jobban hisz a tudósoknak a pandémia hatására, ugyanakkor a tudománytagadók és az összeesküvés-elméletek hívei által terjesztett álhírek és dezinformációk könnyen terjednek a közösségi médiának köszönhetően, így jelentős azoknak a száma, akik különböző álhírekben hisznek.

A felmérés megállapításai szerint nemcsak a mesterségesen ránk szabadított betegség teóriája, a manipulált halálozási adatok elmélete és a vírus létének tagadása elterjedt, hanem a vakcinaszkepticizmus is. Ez utóbbit a Guardian cikke széles körűnek és aggasztónak nevezi.

Az, hogy nehéz időkben meglehetősen vad összeesküvés-elméletek születnek, a szakemberek szerint nem meglepő.

"Minden ijesztő esemény – legyen szó pandémiáról vagy tömeges lövöldözésről –, amelynek hatására az emberek kontrollvesztettnek érzik magukat, összeeesküvés-elméletek terjedéséhez vezet" – mondta a lapnak Stephan Lewandowsky, a bristoli egyetem dezinformációt kutató kognitív pszichológusa.

"A teóriák megnyugtatják az embereket arról, hogy nincsenek kitéve a véletlenek kegyetlenségének.

Ezek megjelenése még egy ok arra, hogy átlátható, konzisztens és tényalapú politikai döntések szülessenek ilyen helyzetekben is" – tette hozzá. A szakértő szerint pandémia idején különösen veszélyes ez a jelenség, mivel a rendelkezések be nem tartásához, vandalizmushoz és erőszakhoz vezethetnek.

A felmérés szerint minden negyedik francia, illetve minden ötödik brit és spanyol szerint a halottak száma a valóságban töredéke a statisztikákban közölteknél.

Minden ötödik lengyel azt sem hiszi el, hogy a vírus létezik.

Az 5G technológiát teszi felelőssé a tünetekért a török, egyiptomi, szaúd-arábiai, nigériai és dél-afrikai válaszadók ötöde, és nagyon sokan gondolják az amerikai vagy a kínai kormány kreálmányának létezését.

A kínai kormány szándékosan gyártotta és terjesztette el a vírust, vélekedik

  • a nigériaiak több mint fele
  • a dél-afrikai, lengyel és török lakosság több mint 40 százaléka
  • az amerikaiak, a brazilok és a spanyolok több mint 35 százaléka
  • és a franciák, britek, olaszok és németek negyede-ötöde.

Az amerikai kormányt vádolja ugyanezzel

  • a törökök 37 százaléka
  • a görögök és a spanyolok 20 százaléka
  • az amerikaiak 17 százaléka
  • a lengyelek 16 százaléka
  • a franciák 12 százaléka
  • és a britek 5 százaléka.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Az Egyesült Arab Emírségekben, Izraelben és Kuvaitban is halálos áldozatokat követelt, amikor válaszul az amerikai–izraeli bombázásokra Irán csapásokat indított. Három amerikai katona is meghalt. Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolaj-kereskedelmének egyharmada halad át. Irán és az Egyesült Államok kölcsönösen pusztító csapásokkal fenyegeti egymást, miután az amerikai–izraeli légitámadások során megölték Irán teljes katonai vezetését, és meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási-politikai vezetője is.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×