eur:
407.64
usd:
388.42
bux:
85171.51
2025. január 25. szombat Pál
Nyitókép: Twitter

Elkészült a mesterséges Nap, nemsokára be is üzemelik

A Kínában felépített reaktor a csillagunkénál 13-szor forróbb hőmérsékletet is képes elérni.

A Xinhua kínai hírügynökség kedden bejelentette, hogy elkészült a mesterséges Nap névvel illetett fúziós reaktor, amelyet már 2020-ban be is üzemelhetnek, hogy a mai megoldásoknál lényegesen olcsóbban és tisztábban termeljen nukleáris energiát. A Szecsuan tartományban felépített reaktor a HL-2M névre hallgat, és még a Napnál is 13-szor forróbb hőmérséklet elérésére képes - írta az Abacus alapján a Qubit.

Azért van szükség ekkora hőre, mert a fúziót két módon lehet előállítani: vagy nagyon magas nyomással, vagy nagyon magas hőmérséklettel, és a Földön csak az utóbbit lehet reprodukálni. A Kínai Nemzeti Nukleáris Vállalat és a Délnyugati Fizikai Intézet közös projektjében felépített reaktorban a 200 millió Celsius-fok is elérhető lesz.

Az atomreaktoroknak két fajtája van, a jelenleg használt fissziós és a jövő technológiájának tartott fúziós reaktorok. A fissziós reaktorok a maghasadást használják energiaforrásként (leggyakrabban urán vagy plutónium felhasználásával), míg a fúziós reaktorok ennek ellenkezőjét, a magegyesülést, vagyis a magfúziót. Ez zajlik a Napban is, ahol hidrogénatomok egyesüléséből hélium keletkezik, aminek hatására hő termelődik, és energia szabadul fel.

A fúziós reaktorok az alapanyagok bősége miatt olcsóbb, a radioaktív hulladék minimalizálása miatt pedig tisztább energiát állítanak elő, ráadásul a „megfutási veszély” kiiktatásával az atomrobbanás esélyét is kizárja, a melléktermékeit pedig nem lehet felhasználni a fegyvergyártásban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.27. hétfő, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
A természet jogai: ideológiai forradalom a nyugati jogban

A természet jogai: ideológiai forradalom a nyugati jogban

Az Urewera-erdő Új-Zélandon jogi személyként védelem alá került, a Mar Menor sós vizű lagúnája Spanyolországban ökológiai jogalanyként kapott autonómiát, és az ecuadori Vilcabamba-folyó is jogi eszközökkel harcolhatott az őt érintő környezeti károk ellen. A természeti entitások jogalanyisága, amelyet először az őslakos népek spirituális világnézete hívott életre, mára egyre nagyobb teret nyer az európai jogrendszerekben is. De hogyan egyeztethető össze ez a nyugati világ emberközpontú gondolkodásával, a felvilágosodás racionalitásával és a római jogi hagyományokkal? Lehet-e valóban jogi személy egy folyó, egy erdő vagy egy egész ökoszisztéma a nyugati jogi kultúrában?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×