eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Műanyag palackokat keres egy szeméttelepen guberáló kenyai nő, a háttérben marabuk állnak Nairobiban 2019. június 4-én, a környezetvédelmi világnap előtti napon.
Nyitókép: MTI/EPA/Daniel Irungu

Négy év börtönt is kaphatnak a zacskócsempészek

Hiába tiltották be Kenyában az évente milliószámra szétszórt egyszer használatos műanyag zacskókat, vannak, akik képtelenek lemondani róluk. Pedig a használóikat is börtönbe zárhatják.

A tiltás előtt évente csak a szupermarketekben évi százmillió zacskó fogyott, amelyek többnyire az utcára kerültek. A kenyai környezetvédő szervezet, a NEMA (National Environment Management Authority) szerint súlyos károkat okoztak a természetnek, a gazdaságnak és úgy általában az országnak - írja a Qubit.

Az összegyűlt zacskók eldugították a csatornákat, esős időben vízzel árasztva el a városokat, valamint a fákon fennakadva elrondították a kedvenc turistacélpontokat. De a halászterületeken és a legelőkön is megjelentek:

a városok környékén élő tehenek felénél találtak zacskót az állatok gyomrában.
Nairobi, 2017. június 21.
Egy nairobi lakóház előtti szeméthalmon áll egy tehén 2017. június 15-én. A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöksége 2017. június 20-án úgy döntött, hogy biztonsági okok miatt nem küld versenyzőket Kenyába a július 12-én kezdődő ifjúsági világbajnokságra, mert az afrikai országban augusztus elején parlamenti választásokat tartanak, és a kampányidőszakban jelentősen megnő a terrorfenyegetettség. (MTI/EPA/Daniel Irungu)
Tehén egy nairobi lakóház előtti szeméthalmon. (MTI/EPA/Daniel Irungu)

A tiltást 2017-ben, többszöri próbálkozás után vezették be az országban. A törvény a legszigorúbb a hasonló rendelkezések körében: az elszánt zacskóimportőrök négy év börtönt is kaphatnak, de az egyszerű felhasználók is több száz dolláros büntetésre vagy akár egy év börtönre számíthatnak. A NEMA igazgatóhelyettese szerint a helyi bíróságoktól függ, mekkora büntetést szabnak ki. Körülbelül háromszáz ügyben született ítélet,

a legmagasabb büntetés eddig 1500 dollár volt.

A felhasználók többsége valamilyen alternatív megoldást keres szövetszatyrok, újságpapírok vagy a tiltás alól mentesülő prolipropilén zacskók formájában. Utóbbi elvileg környezetbarátabb lenne a jobb újrahasznosíthatósága miatt, a gyártók viszont csakhamar elkezdtek silányabb, egyszer használható zacskókat előállítani, amiket a vásárlók ugyanúgy széthagynak.

A helyzetet csak rontják a zacskókartellek

Külön iparág telepedett a szektorra: a csempészek Ugandából, Szomáliából és Tanzániából hozzák be illegálisan a zacskókat. Feltehetőleg ugyanezek a kartellek látják el zacskóval a szomszédos Ruandát is, ahol már 2008-ban betiltották az eldobható zacskókat, igaz, ott a kenyai bírságokhoz képest szerényebb, 61 dolláros büntetést kell csak fizetniük a szabályszegőknek.

A NEMA igazgatója szerint a kenyaiaknak szükségük volt az elrettentő büntetésekre, hogy komolyan vegyék a problémát. Hozzátette: főként az importőrökre sújtott le teljes erővel a törvény szigora, nem volt jellemző, hogy magányos zacskókedvelőkre vadásztak volna.

Miközben egyre több országban szabályozzák vagy tiltják be az egyszer használatos műanyagok használatát, addig egy ausztrál tanulmány szerint amint betiltották az egyszer használatos zacskókat, 120 százalékkal nőtt meg a kereslet a kisebb szemeteszsákok iránt, vagyis az emberek nem hajlandóak lemondani a műanyagról.

A környezetbarát vászontáska se sokkal jobb,

egy ilyet ugyanis az embernek 173 alkalommal kellene kimosnia ahhoz, hogy ledolgozza az előállítására fordított energiát.

Edinburghi kutatók szerint az összes műanyag betiltása ökológiai katasztrófához vezetne: az üveg vagy fém csomagolások használata megduplázná a károsanyag-kibocsátást. David Bucknall vegyészprofesszor szerint a megoldás az újrahasznosításban rejlik: amíg nincs megfelelő alternatíva, a bolygó és a gazdaság is jobban járna, ha a már meglévő műanyagot használnánk fel újra és újra.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×