Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
321.31
bux:
0
2026. szeptember 25. péntek Eufrozina, Kende

Óriási tudósrosta: 12.000-ből csak 800 maradhat

A Science vagyis a Tudomány című lap az egyik legrangosabb tudományos folyóirat a világon.

A tudományos lapokat világszerte aszerint rangsorolják, hogy mekkora hatásuk van az ott megjelent tudományos eredménynek, ez pedig abban mérhető, hogy hányszor idézik a lapban napvilágot látott információkat máshol.

A rangsor mértékegysége az úgynevezett idézettségi mutató, idegen szóval az impakt faktor. A Science ebben a versenyben az egyik legjobb.

Évente 12 ezer tudományos cikket küldenek be hozzánk a legkülönbözőbb szakterületek kutatói, de csak 800 cikket tudunk megjelentetni - mondta el az InfoRádió kérdésére a tudományos lapot kiadó tudományos óriásszervezet, az AAAS igazgatója.

Alan Leshner hozzátette: a szerkesztőség ezért egy meglehetősen speciális mechanizmust használ arra, hogy kiválassza a tekintélyes lapban megjelenő cikkeket.

A cikket először is kiküldjük két különböző tudóscsoportnak, nagyrészt tapasztalt egyetemi kutatóknak a világ minden részéről, akiktől egyetlen választ várunk: igen, érdemes a cikket tovább vizsgálni, avagy nem, nem érdemes vele foglalkozni - mondta el.

Hozzátette: egyetlen kritérium van, az, hogy elég széles tudományos érdeklődésre tarthat-e számot az adott tudományos eredmény a cikkben, vagy sem.

Mi ugyanis nem szakértők szűk csoportjának, hanem a széles tudományos közösségnek jelentetjük meg a folyóiratot. Ha az előolvasók úgy döntenek, hogy ezt a feltételt kimeríti az adott cikk, akkor küldjük tovább az adott terület néhány specialistájának. Az ő dolguk eldönteni, hogy megalapozott-e az adott eredmény, vagy további kiegészítő munka szükséges - mondta Alan Leshner.

Végül pedig 24 állandó és főállású szerkesztőnk, mind tudósok, egymás között vitatják meg, hogy melyek a legfontosabb beküldött cikkek, amelyek nyomdába kerülhetnek - tette hozzá.

A Science adtabázisát bányászva kitűnik, hogy viszonylag ritkán jelenik meg cikk magyar szerző tollából.

Nemrég Patyi László biokémikus hozzászólásának adtak helyet 2007 júniusában.

A szintén tekintélyes Nature-ben jelent meg korábban Falus András immunológus professzor és Hámori József, az Akadémia alelnökének közös cikke, és rendszeresen publikálják Vicsek Tamásnak, az ELTE professzorának hálózatelmélettel kapcsolatos írásait.

A legfrissebb magyar eredmény: 2007 októberében Freund Tamás agykutató cikke jelent meg a Euron című, szintén rangos folyóiratban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Pogátsa Zoltán: emelkedik a világ országainak eladósodottsága, de nem ez az igazi baj

Pogátsa Zoltán: emelkedik a világ országainak eladósodottsága, de nem ez az igazi baj

A Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint a globális bruttó államadósság 2025-ben már a világ GDP-jének csaknem 94 százalékára emelkedett, és a jelenlegi folyamatok fennmaradása esetén 2029-re eléri a globális GDP 100 százalékát. A szervezet szerint a kormányok továbbra is túl lassan mérséklik a költségvetési hiányokat, miközben a magas kamatok és a közel-keleti konfliktusok tovább növelik a kockázatokat. A globális gazdasági folyamatokról és a magyar államadósság helyzetéről Pogátsa Zoltán közgazdász beszélt az InfoRádióban.

Baka András: ezt a köztársaságot kell Magyarországnak most újjáépítenie

Az ENSZ bizalmi válságban van, és túl gyakran marad tétlen, amikor a nagyhatalmak és szövetségeseik megszegik a szabályokat - jelentette ki Baka András köztársasági elnök csütörtökön New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakán elmondott beszédében.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×