eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 28. vasárnap Valéria

Óriási tudósrosta: 12.000-ből csak 800 maradhat

A Science vagyis a Tudomány című lap az egyik legrangosabb tudományos folyóirat a világon.

A tudományos lapokat világszerte aszerint rangsorolják, hogy mekkora hatásuk van az ott megjelent tudományos eredménynek, ez pedig abban mérhető, hogy hányszor idézik a lapban napvilágot látott információkat máshol.

A rangsor mértékegysége az úgynevezett idézettségi mutató, idegen szóval az impakt faktor. A Science ebben a versenyben az egyik legjobb.

Évente 12 ezer tudományos cikket küldenek be hozzánk a legkülönbözőbb szakterületek kutatói, de csak 800 cikket tudunk megjelentetni - mondta el az InfoRádió kérdésére a tudományos lapot kiadó tudományos óriásszervezet, az AAAS igazgatója.

Alan Leshner hozzátette: a szerkesztőség ezért egy meglehetősen speciális mechanizmust használ arra, hogy kiválassza a tekintélyes lapban megjelenő cikkeket.

A cikket először is kiküldjük két különböző tudóscsoportnak, nagyrészt tapasztalt egyetemi kutatóknak a világ minden részéről, akiktől egyetlen választ várunk: igen, érdemes a cikket tovább vizsgálni, avagy nem, nem érdemes vele foglalkozni - mondta el.

Hozzátette: egyetlen kritérium van, az, hogy elég széles tudományos érdeklődésre tarthat-e számot az adott tudományos eredmény a cikkben, vagy sem.

Mi ugyanis nem szakértők szűk csoportjának, hanem a széles tudományos közösségnek jelentetjük meg a folyóiratot. Ha az előolvasók úgy döntenek, hogy ezt a feltételt kimeríti az adott cikk, akkor küldjük tovább az adott terület néhány specialistájának. Az ő dolguk eldönteni, hogy megalapozott-e az adott eredmény, vagy további kiegészítő munka szükséges - mondta Alan Leshner.

Végül pedig 24 állandó és főállású szerkesztőnk, mind tudósok, egymás között vitatják meg, hogy melyek a legfontosabb beküldött cikkek, amelyek nyomdába kerülhetnek - tette hozzá.

A Science adtabázisát bányászva kitűnik, hogy viszonylag ritkán jelenik meg cikk magyar szerző tollából.

Nemrég Patyi László biokémikus hozzászólásának adtak helyet 2007 júniusában.

A szintén tekintélyes Nature-ben jelent meg korábban Falus András immunológus professzor és Hámori József, az Akadémia alelnökének közös cikke, és rendszeresen publikálják Vicsek Tamásnak, az ELTE professzorának hálózatelmélettel kapcsolatos írásait.

A legfrissebb magyar eredmény: 2007 októberében Freund Tamás agykutató cikke jelent meg a Euron című, szintén rangos folyóiratban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bizonytalan jövő: veszélybe kerülhetnek a tokaji és a villányi szőlőültetvények is

Bizonytalan jövő: veszélybe kerülhetnek a tokaji és a villányi szőlőültetvények is

Sokkal több a megműveletlen hazai szőlőterület, mint a korábbi években. A probléma mára a nagy hagyományokkal és presztízzsel rendelkező borvidékeket is elérte. Az Agrárszektor főszerkesztője azt mondta az InfoRádióban, hogy folyamatosan romlik a munkaerő minősége is, miközben egyre több gazdaság veszteséges, így valószínűleg nehéz évek várnak a magyar borágazatra.

Meglepő eredményei lettek a nagy légkonditesztnek

A Tudatos Vásárlók Egyesülete nemzetközi együttműködésben 57, Magyarországon is megvásárolható klímaberendezést tesztelt. Az eredményekről Dénes Júlia, az egyesület munkatársa beszélt az InfoRádióban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×