Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 1. szombat Boglárka

Tutankhamon drágaköve üveg, de ettől még értékesebb

Egy olasz ásványkutató 1996-ban a kairói múzeumban megvizsgálta Tutankhamon nyakláncának egyik szokatlan, sárgászöldes drágakövét. A díszről kiderült, hogy valójában üveg. Ennél azonban még különösebb az a felfedezés, hogy az üveg régebbi, mint a legkorábbi egyiptomi civilizáció.

Vincenzo de Michelle egy egyiptomi geológussal az anyag származási helyének kutatására indult, és a Szahara egyik távoli területén hasonló üvegdarabokra bukkantak a homokban szétszóródva.

A származási helyre ugyan rábukkantak, de az üveg eredete továbbra is rejtély maradt.

Egy osztrák tudós, Christian Koeberl megállapította, hogy az üveget olyan forró hőmérséklet hozta létre, amely csak egyetlen eddig ismert esetben képzelhető el: egy meteor becsapódásakor. Kráterre azonban nem bukkantak a területen, még a műholdak segítségével sem.

John Wasson amerikai geofizikus érdeklődését is felkeltette a fáraó üvegdísze. Az ő első gondolata az 1908-as szibériai robbanás volt, amely 80 millió fát döntött ki Tunguskában.

A hasonlóság az, hogy Szibériában sem bukkantak meteor-becsapódás nyomára. A tudósok ennek ellenére feltételezik, hogy valamilyen Földön kívüli tárgy robbant fel a tajga felett.

John Wasson úgy vélte, hogy egy hasonló robbanás a sivatag felett elég hőt termelhetett a homok megolvadásához.

Ilyen olvadásra már volt példa. 1945-ben az új-mexikói első atombomba felrobbantása után is vékony üvegréteg keletkezett a homokon.

Mivel az egyiptomi sivatagban nagyobb területen találtak üveget, a tudósok szerint bármi is történt ott, sokkal erősebb volt, mint egy atombomba felrobbanása.

Hasonló nagyságrendű természetes robbanást 1994-ben már tapasztaltak, amikor a kutatóknak sikerült megfigyelniük, ahogy a Shoemaker-Levy üstökös a Jupiterrel ütközik. A Hubble űrteleszkóp az eddigi legnagyobb izzó tűzlabda képét rögzítette a bolygó horizontja felett.

Mark Boslough, aki szuperszámítógépeken nagy meteor-becsapódások modellezésével foglalkozik, szimulálta ugyanezt a "találkozást" a Földdel.

A teszt szerint a Föld felett is létrejöhetne egy tűzgömb, amely 1.800 Celsius fokra forrósítaná fel a felszínt, üveggé olvasztva így a talajt.

Minél törékenyebb a légkörbe behatoló objektum, annál nagyobb az esély arra, hogy felrobban a levegőben.

John Wasson Délkelet-Ázsiában egy hasonló esemény 800 ezer éves nyomaira bukkant. Ez a robbanás azonban még a feltételezett egyiptominál is sokkal erősebb és pusztítóbb volt, hiszen a hatalmas tűzlabda 300 ezer négyzetmérföldnyi területen hagyott üveget maga után. Kráter itt sem keletkezett.

A tudósok szerint egy közeledő aszteroida esetleges "hollywoodi stílusú" felrobbantása nagyobb kárt okozna, mert megnövelné a pusztító légi robbanások számát.

Címlapról ajánljuk
Taxizás, közlekedés, vasút: nagy változások léptek életbe szombattól

Taxizás, közlekedés, vasút: nagy változások léptek életbe szombattól

Augusztus 1-jétől, vagyis szombattól a budapesti taxizásban nőtt az alapdíj, a kilométerdíj és a percdíj is, és bevezetik a 800 forintos reptéri díjat is. A budapesti agglomerációba rengeteg új éjszakai buszjárat indul mostantól. Szombaton újra elindul a vasúti személyforgalom a komló–Dombóvár vonalon, amit Komlón meg is ünnepelnek egy vasúti nappal.

Magyar Péter: már rendellenes állapot van a paksi atomerőműben, kedden vagy szerdán jöhet a leállás, de nincs veszélyhelyzet

Hétfőtől lépünk kritikus szakaszba az áramtermelés szempontjából, utána lesz a legnagyobb kihívás az ország előtt. Nincs nukleáris veszély Magyarországon, és Nagy László, az erőmű műszaki igazgató-helyettese részletesen beszámolt arról, hogyan biztosítják, hogy ne is legyen.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Hőségkrízis: sorra lépnek a nagyvállalatok, sosem látott szinten a Duna

Hőségkrízis: sorra lépnek a nagyvállalatok, sosem látott szinten a Duna

Magyarországot újabb hőhullám érte el, a következő egy hétben országosan 40 fok körüli hőmérsékletre lehet számítani, jelentős csapadékra pedig egyelőre nincs kilátás sem a Duna, sem pedig a Tisza vízgyűjtőjén. A helyzet miatt hamarosan le kell állítani a paki atomerőművet, ez súlyos energiaellátási helyzetbe hozza az országot, a kormány, az önkormányzatok és a vállalatok sorra jelentik be az energiahasználat csökkentésére irányuló lépéseiket. Cikkünk folyamatosan frissül a hőség miatti krízis legfrissebb információival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×