INFORÁDIÓ
2021. június 18. péntek
Arnold, Levente

Tutankhamon drágaköve üveg, de ettől még értékesebb

Infostart

Egy olasz ásványkutató 1996-ban a kairói múzeumban megvizsgálta Tutankhamon nyakláncának egyik szokatlan, sárgászöldes drágakövét. A díszről kiderült, hogy valójában üveg. Ennél azonban még különösebb az a felfedezés, hogy az üveg régebbi, mint a legkorábbi egyiptomi civilizáció.

Vincenzo de Michelle egy egyiptomi geológussal az anyag származási helyének kutatására indult, és a Szahara egyik távoli területén hasonló üvegdarabokra bukkantak a homokban szétszóródva.

A származási helyre ugyan rábukkantak, de az üveg eredete továbbra is rejtély maradt.

Egy osztrák tudós, Christian Koeberl megállapította, hogy az üveget olyan forró hőmérséklet hozta létre, amely csak egyetlen eddig ismert esetben képzelhető el: egy meteor becsapódásakor. Kráterre azonban nem bukkantak a területen, még a műholdak segítségével sem.

John Wasson amerikai geofizikus érdeklődését is felkeltette a fáraó üvegdísze. Az ő első gondolata az 1908-as szibériai robbanás volt, amely 80 millió fát döntött ki Tunguskában.

A hasonlóság az, hogy Szibériában sem bukkantak meteor-becsapódás nyomára. A tudósok ennek ellenére feltételezik, hogy valamilyen Földön kívüli tárgy robbant fel a tajga felett.

John Wasson úgy vélte, hogy egy hasonló robbanás a sivatag felett elég hőt termelhetett a homok megolvadásához.

Ilyen olvadásra már volt példa. 1945-ben az új-mexikói első atombomba felrobbantása után is vékony üvegréteg keletkezett a homokon.

Mivel az egyiptomi sivatagban nagyobb területen találtak üveget, a tudósok szerint bármi is történt ott, sokkal erősebb volt, mint egy atombomba felrobbanása.

Hasonló nagyságrendű természetes robbanást 1994-ben már tapasztaltak, amikor a kutatóknak sikerült megfigyelniük, ahogy a Shoemaker-Levy üstökös a Jupiterrel ütközik. A Hubble űrteleszkóp az eddigi legnagyobb izzó tűzlabda képét rögzítette a bolygó horizontja felett.

Mark Boslough, aki szuperszámítógépeken nagy meteor-becsapódások modellezésével foglalkozik, szimulálta ugyanezt a "találkozást" a Földdel.

A teszt szerint a Föld felett is létrejöhetne egy tűzgömb, amely 1.800 Celsius fokra forrósítaná fel a felszínt, üveggé olvasztva így a talajt.

Minél törékenyebb a légkörbe behatoló objektum, annál nagyobb az esély arra, hogy felrobban a levegőben.

John Wasson Délkelet-Ázsiában egy hasonló esemény 800 ezer éves nyomaira bukkant. Ez a robbanás azonban még a feltételezett egyiptominál is sokkal erősebb és pusztítóbb volt, hiszen a hatalmas tűzlabda 300 ezer négyzetmérföldnyi területen hagyott üveget maga után. Kráter itt sem keletkezett.

A tudósok szerint egy közeledő aszteroida esetleges "hollywoodi stílusú" felrobbantása nagyobb kárt okozna, mert megnövelné a pusztító légi robbanások számát.

A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018