Megjegyezhetnénk, hogy ahogy az 1985-ös, a mostani botránnyal össze nem hasonlítható, rettenetes Heysel-dráma miatti halasztás is, úgy szombat esti kényszerű várakozás is a Liverpool, s nem az ellenfél játékosait viselte meg inkább. Ugyanakkor ez csak félig lenne igaz. Kétségtelen, hogy a Pool nem tudta megközelíteni az idényben többször is látott formáját, vitathatatlan, hogy néhány kulcsembere alulteljesített. De a csapat kitűnően kezdett és a mérkőzés egészét tekintve bőven megvolt annyi helyzete, amennyiből az európai kupasorozatok legutóbbi hat döntőjét figyelembe véve (a 2020-as, lisszaboni BL-döntővel indul a sor, s benne van a 2022-es tavasz immár mindhárom, tehát a Bajnokok Ligájáért, az Európa-ligáért és a Konferencia-ligáért vívott fináléja is) az első csapat legyen, amelyik legalább két gólt szerez.

Ám nem, hogy kettőt nem szerzett, hanem egyet sem. Ez pedig elsősorban Thibaut Courtois érdeme.

A Liverpool az első félidőben ötször lőtt kapura, annyiszor, mint a Klopp-éra előző két Bajnokok Ligája-döntőjében összesen. (2018-ban kétszer, 2019-ben háromszor.) Nem könnyű kiemelni bármelyiket is Courtois bravúrjai közül, de Mohamed Szalah közeli lövésének gyors hárítása, illetve Sadio Mané kísérlete után a látványos robinzonádja kívánkozik az élre.

A második félidőben sem volt könnyebb dolga a kapusnak, egyedül Mohamed Szalahhal szemben három fontos párharcot nyert meg, az utolsó percekben, amikor a jobbösszekötő helyén betörő egyiptomi csatár közeli lövését jobb felkarjával kiütötte,

Szalah kínjában a földet verte.

A források megemlítik, hogy amióta az Opta elemzőrendszer elkészíti a statisztikáit (a 2003–2004-es szezon óta), Courtois kilenc védése a döntőkben csúcsot jelent. Az is ismert, hogy az egész szezont tekintve övé a legtöbb védés (59) és a legjobb százalékos mutató a legalább öt védést produkáló kapusok között (80,56).

A Liverpoolnak nincs szerencséje a Real Madrid elleni BL-döntőkkel:

2018-ban a saját kapusa, Karius mondott csődöt,

most pedig az ellenfél kapusa brillírozott. Egyébként sokan gondolták, gondolják, hogy a világ jelenlegi legjobb két kapusának a párharcát hozhatja a döntő. Az ilyesfajta ítélet mindig szubjektív, de tény, hogy Alisson Becker és Thibaut Courtois is a legszűkebb elitbe tartozik. Ugyanakkor feltűnő volt, hogy a fantasztikusan védő belgával ellentétben Alisson milyen bizonytalan volt többször is. Ami, persze, nem jelenti azt, hogy rajta ment el a mérkőzés.

Jürgen Klopp a találkozót követő sajtótájékoztatón a rivális kapusát dicsérte, de úgy, hogy diszkréten bár, de odabökött a győzteseknek: „Sokkal több lövésünk volt, sokkal több kapura lövésünk volt, de a legdöntőbb statisztika abszolút a Madrid oldalán van. Csak azért, hogy senki ne gondolja, hogy nem gratulálok a Real Madridnak, most ezt megteszem, de amikor a kapus a meccs embere, akkor valami nem stimmel a csapatánál, szóval azt hiszem, volt három igazán nagy helyzetünk, ahol Courtois hihetetlen védést mutatott be. Ők lőttek gólt, mi nem – ez a legegyszerűbb magyarázat a futball világában.”

Vinícius Júnior gólja döntötte el a mérkőzést, a gólpasszt Fede Valverde adta. Utóbbi igazolta Carlo Ancelotti döntését, jó húzás volt a kezdő csapatba állítani. A Real Madrid tizennegyedik alkalommal nyerte meg a bajnokok tornáját, a Bajnokcsapatok Európa-kupáját hatszor, a BL-t nyolcszor. A „királyi klub” vitathatatlanul az 1955-ben alapított sorozat legfontosabb és legsikeresebb csapata, immár kétszer annyi elsőséget számlál, mint az örökranglista második helyén álló AC Milan.

Florentino Pérez elnöklése alatt ez volt a csapat hetedik BL-trófeája, hajdanán Santiago Bernabéu hat BEK-diadalig jutott.

Carlo Ancelotti a negyedik BL-sikerét érte el, kétszer az AC Milannal, kétszer a Real Madriddal nyert. Ezzel ő is vezeti az örökranglistát, egyedüli rekorder. A játékosai közül Daniel Carvajal, Marcelo, Luka Modric, Isco, Karim Benzema, Gareth Bale, Casemiro és Nacho a Real Madrid legutóbbi öt BL-győzelmének egyaránt részese volt. Ötszörös győztes Toni Kroos is, aki egyet a Bayernnel, négyet a Madriddal nyert. A BEK és a BL közös történelmében öt elsőségnél többet csak egyetlen futballista ért el: a nemrégiben elhunyt Paco Gento, hatot.