Melyik volt a legemlékezetesebb mérkőzése és gólja a Bajnokok Ligájában?

Nagyon büszke vagyok a Marseille színeiben szerzett gólomra, de még inkább arra, hogy én értem el a negyedik gólt 1994-ben, az athéni döntőben. Akkor a Milan és a Barcelona volt a két legjobb csapat Európában. Elképesztő érzés volt nyerni a Johan Cruyff-féle Barcelona ellen, amelyben akkor Romário, Sztoicskov, Koeman és Guardiola is játszott. Az nagyszerű pillanata és eredménye a karrieremnek.

Korábbi csapatai nem szerepelnek a BL-ben ebben a szezonban. Mi gondol, a jövő fényesebb lehet számukra?

Nem vagyok ebben biztos a Milan esetében. Kínai befektetők érkeznek, ami jó, mert Silvio Berlusconi már nyolcvanéves, ideje, hogy kiszálljon a klubból, és valami mással foglalkozzon. Másoknak több energiájuk van erre. Időbe telik, amíg a Milan újra sikeres lesz. Legalább két szezon kell, hogy megértsük és megismerjük az új tulajdonosok ambícióit. Most nem tudjuk, hogy mit akarnak. Nem tudni, hogy csak mint egy ajándékot szerezték meg az egyesületet, vagy elkötelezettek a futball iránt, és költenek is majd rá. Hamarosan kiderül, de legalább két év kell ehhez.

És a Chelsea?

A Chelsea más. A tulajdonos, Roman Abramovics fiatal és tehetséges üzletember. Okosan választott edzőket, Ranieri után jött Mourinho, Avram Grant, Ancelotti és Di Matteo. Teljesítette a kötelezettségeit. Nagyszerű edzőkomplexumot és akadémiát hozott létre Cobhamben. A Chelsea az elmúlt 11-12 évben az egyik legnagyobb klubbá vált a futball porondján, és remélem, hogy az új edzővel, Antonio Contéval még több sikert ér el.

Mennyit változott a futball a visszavonulása óta?

Nem is annyira a foci változott. A tévéközvetítések révén rengeteg pénz áramlott a sportágba, ami jó dolog. Emelkedtek a fizetések, a klubok profitot termelnek. A közvetítések az érdeklődést is elősegítik. Nagyobb látványosságnak számít most a foci, jobban mutatják be a sportágat a közönségnek. Örülök a növekedésnek, és még további fejlődés várható ezen a téren. Teljesen még Kína és India sem állt be a labdarúgás mögé, és az Egyesült Államokban is emelkedhet a játék népszerűsége. Szóval még van lehetőség a fejlődésre, és ennek örülök.

És taktikailag?

Sok edző hozta a saját szaktudását, különböző rendszerek feszülnek egymásnak, a 4-3-3-ban például sok erősség van. Az edzők, a taktikák fejlődtek, valamint a futballisták azon képessége is, hogy minél jobban megértsék és olvassák a játékot. Technikailag pedig már minden focista képes a legmagasabb szinten játszani. Korábban voltak, akik csak rombolni tudtak, vagy nem adtak hosszú indításokat. Most már mindenki tud futballozni jobbal és ballal, cselezni, irányítani. Ezt jó érzés látni.

Ki volt a legjobb csatár, akivel szembe került?

Ronaldo, egyértelműen. Inzaghi ellen viszont utáltam játszani, szörnyű volt, és Alan Shearer is kemény ellenfélnek bizonyult.

Az Európa-bajnokságon látta a magyar válogatottat. Mit gondol róluk?

Versengés kell, motiváció a jövő érdekében. Az emberek nem tudtak igazán azonosulni ezzel a csapattal, nem derült ki, melyik lehet majd a következő évek magyar kulcsjátékosa. De ez csak idő kérdése. Az infrastruktúra megvan, és néhány labdarúgónak már csak egy kis szerencsére van szüksége ahhoz, hogy érvényesülni tudjon külföldön.

Marcel Desailly

Ország: Franciaország

Születési idő: 1968. szeptember 7.

Poszt: középhátvéd/védekező középpályás

Válogatottságok/gólok száma: 116/3

Klubjai: FC Nantes (1986–1992), Olympique Marseille (1992–1993), AC Milan (1993–1998), Chelsea FC (1998–2004), Al-Gharafa SC (2004–2005) és Qatar SC (2005–2006).

Sikerei: BL-győztes (1993, 1994), olasz bajnok (1994, 1996), európai szuperkupa-győztes (1994, 1998), világbajnok (1998), Európa-bajnokság (2000), Konföderációs Kupa-győztes (2001, 2003), katari bajnok (2005).