eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Djokovic nem a pénzért ment Párizsba

Több mint másfél millió dollárt kapott a világelső Novak Djokovic csak azért, hogy pályára lépett első mérkőzésén szerdán a 2,75 millió euró összdíjazású, párizsi fedettpályás férfi tenisztornán.

A szerb sztár 1,6 millió dollárt (364,8 millió forint) kasszírozott a horvát Ivan Dodig ellen 6:4, 6:3-ra megnyert, második fordulós meccsel, ugyanis a versenyeket szervező ATP szabályzata kimondja: ha a világranglista éllovasa egy idényben mind a nyolc, úgynevezett 1000-es (korábban mester-) viadalon elindul, akkor kétmillió dolláros bónusz a jutalma, ha egyet kihagy, akkor 1,6 millió üti a markát, ha pedig kettőn nem vesz részt, akkor semmit sem kap.

A 24 éves játékos - aki idén csak a sanghajin nem volt ott a kiemelt tornák közül - cáfolta azokat a vádakat, miszerint csak a busás prémium miatt utazott el vállfájdalmai ellenére is a francia fővárosba:

"Azt is hallottam, hogy kimegyek a pályára, és egy gém után feladom, de ez nevetséges. Szükségem van a meccsrutinra a londoni Mesterek Kupája előtt, bár nem vagyok csúcsformában."

Djokovic a nap folyamán honfitársával Viktor Troickival csap össze a párizsi nyolcaddöntőben.

Címlapról ajánljuk
Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Már most nagyon oda kell figyelnie minden túrázónak és kertészkedőnek, mert az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest sokkal több kullanccsal lehet találkozni a kirándulóhelyeken, valamint a kertes házak udvarain is. A Magyar Kullancsszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az aranysakálok két, Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajt hurcoltak be Európába, amelyek nagyon veszélyesek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×