Sisi és a népművészet - A csipke vonzásában címmel nyílt kiállítás Budapesten, a Hagyományok Házában.

A csütörtöktől látogatható tárlat a magyar néprajz egy eddig még rejtett szeletét, Wittelsbach Erzsébet, Sisi magyar királynénak a magyar népművészet iránt tanúsított különleges érdeklődését és a magyar népművészetre gyakorolt társadalmi és gazdasági hatását mutatja be - hangzott el a kiállítás szerdai sajtótájékoztatóján.

Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója elmondta: a takarékosság jegyében az intézmény működtetése átalakult, több épületüket be kellett zárni, köztük a Fő utca 6-ban működő Magyar Népi Iparművészeti Múzeumot is, amely a Corvin téri főépületbe költözött.

Elmondta: a múzeum kiállítótérként megkapta a Kallós Zoltán termet, ahol a jövőben több nagy tárlatot is terveznek.

Kiemelte: a kiállítás létrehozásában több társintézménnyel is együttműködtek, köztük van a Néprajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Postamúzeum, a halasi Csipkeház, a Gödöllői Királyi Kastély, a Túri Fazekas Múzeum, az NFI - Filmarchívum, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének Rajz- és Fotótára, valamint a BTK Zenetudományi Intézete.

A főigazgató szólt arról a sokrétű munkáról, amely a Hagyományok Házában zajlik, és kiemelte, hogy a kiállításaikon a jövőben is szeretnének a nagy társintézményekkel együttműködve nagyobb kontextusban bemutatni egy-egy témát.

Czingel Szilvia néprajzkutató, az intézmény Magyar Népi Iparművészeti Múzeumának vezetője, a kiállítás kurátora elmondta: a múzeumban csaknem 11 ezer műtárgyat, az egykori háziipari egyletek anyagát őrzik.

Az anyag legnagyobb része a kerámia- és a textilgyűjtemény, amelyben a XIX. század végétől kezdve a második világháború előtti háziipari egyletek történetét mutatják be - mondta, hozzátéve: fontos az is, hogy mi történt a háború után, és hogy hogyan tudják ma népszerűvé, fogyaszthatóvá, XXI. századivá tenni a népművészetet. Elmondta: a ma születő kézműves alkotások közül a legjobb munkákat megvásárolják a múzeum számára.

Czingel Szilvia kiemelte: az új kiállítási és muzeológiai trendeknek megfelelve történetmesélő múzeummá és kiállítássá szeretnék varázsolni a Kallós-termet. Hozzátette: első nagy tárlatuk is izgalmas történetet mesél el, hiszen Erzsébet királynét így még nem mutatták meg.

Kiemelte:

a Budai Vigadó épülete 1900-ban nyílt meg, az eseményen Ferenc József is megjelent.

Elmondta: a tárlat összeállításával azt szerették volna bemutatni, hogy a főúri, arisztokrata hölgyeknek milyen fontos szerep jutott a népművészet újrafelfedezésében.

Szólt arról, hogy Sisi 1881-ben az Országos Nőipari Kiállításon látott először kalotaszegi bokályokat, varrottasokat, és ennek hatására megbízta felolvasónőjét, Ferenczy Idát, hogy a Hofburgban egy magyaros szobát rendeztessen be neki. Ferenczy kapcsolatba lépett Gyarmathy Zsigmondné Hóry Etelkával, "Kalotaszeg nagyasszonyával", hogy viseleteket, lepedőket, varrottasokat gyűjtsön a magyaros szobába, és kelengyéket állítson össze Sisi leányainak.

A háziipar fejlesztése munkalehetőséget is jelentett: királyi rendelettel huszonöt szövőszéket küldtek a Monarchia különböző falvaiba, ezáltal az ottani asszonyok megélhetéshez is jutottak - áll a tárlat ismertetőjében.

Mint írják, a kezdeményezéshez egyre többen csatlakoztak: Izabella főhercegné, Frigyes főherceg felesége például a Ciffer környékén lévő szlovák falvakban alapított háziipari egyleteket. Itt is előkerültek a ládákból a régi hímzések, szőttesek, amik készítését az asszonyok újratanulták. Izabella főhercegnő emellett szenvedélyes fényképész is volt: Mezőkövesdről forrásértékű fotósorozatot készített.

A tárlaton egy részt a csipkének szentelnek. A királyné személyes csipke használati tárgyain - ruhákon, zsebkendőkön, stólákon, legyezőkön - kívül azt is bemutatják, hogy a főúri csipkék hogyan hatottak a népművészet díszítő motívumaira. A tárlaton olyan matyó és kalotaszegi textilek is láthatók, amelyek az eredeti minták alapján a Háziipari Szövetkezetben készültek. A kor hangulatát korabeli városi muzsikával, újságcikkekkel, archív fotókkal és filmfelvételekkel idézik meg.

Mint elhangzott,

a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó kiállítás június 25-ig látható

a Hagyományok Háza Kallós Zoltán kiállítótermében.