eur:
414.54
usd:
398.36
bux:
79580.08
2024. december 23. hétfő Viktória
Nyitókép: Pixabay.com,

Koniorczyk Borbála és Merker Dávid: A Hosszúlépésnek nem közönsége, hanem közössége van

A városnéző sétákat szervező Hosszúlépés szért jött létre, hogy az emberek lássák Budapest ezernyi arcát, illatát, történetét és titkát, hogy a főváros szerelmeseiből közösség formálódjon - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koniorczyk Borbála és Merker Dávid urbanista.

Hogy a Budapest-szerelmesek közösséggé formálódjanak, ebből a célból jött létre a Hosszúlépés kezdeményezés.

"Mindketten Angliában végeztük az egyetemet, én urbanisztikát hallgattam Londonban, és amikor hazajöttünk, akkor találkoztunk. Egyértelmű volt, hogy szeretnénk a várossal foglalkozni, a saját szabályaink szerint, és olyan laikusoknak átadni a város történeteit, akiket érdekelnek ezek, de nem szakmabeliek" – fogalmazott az InfoRádióban Koniorczyk Borbála urbanista, aki kollégájával, Merker Dáviddal volt az Aréna című műsor vendége. Ők hozták létre a Hosszúlépés városnéző séták kezdeményezését.

Szerinte a séta az a módszer, amely segítségével közelebb lehet hozni azokat a részleteket, "amelyeket a mainstream kultúra kevésbé dolgoz fel".

Az előzményekről Merker Dávid beszélt.

"Budapest sétára termett, ez a szívünkből jött és így is gondoljuk. Voltak persze séták itt korábban is, de az idegenvezetői szemszög teljesen más. Az alapvető különbség az, hogy

egy tematikus séta egy témát jár körbe, és ehhez keres helyszíneket.

Az idegenvezetés szempontja viszont az, hogy például végigmegy egy csoport az Andrássy úton, és megismeri az épületeket. A tematikus séta helyieknek szól, hazai közönségnek, és nem egyszeri alkalom; közös alapokon nyugszik" – tisztázta.

Ha egy-egy nevezetességről is van szó, valami olyan aspektust keresnek, amely korábban ismeretlen volt.

"Mi

az Operaházzal nagyon sokszor foglalkozunk, általában a hátsó bejáratát mutatjuk meg, a szervizépületeit vagy a szobrait, de semmiképpen sem azt, hogy ott van az Operaház,

mert azt feltételezzük, hogy aki egy Hosszúlépés sétára eljön, már rendelkezik az alapokkal" – fejtette ki.

Az eddigi sétákról könyv is készült, hiszen"a saját otthonunkra lehet másként is tekinteni, nem ér véget az ajtónál, akkor leszünk boldogok, ha beszélünk a városunkról, annak a történeteiről Merker Dávid szerint.

"Ha nincs a járvány, ez a könyv még nagyon sokáig nem készül el – vette át a szót Koniorczyk Borbála. – Tavaly január-februárban úgy tűnt, több időnk lesz, és belevágtunk a Hosszúlépés Budapesten megírásába."

A Hosszúlépés csapatmunka, mára többen dolgoznak "cégként" a sétákat szervezve, de jó ideig, amíg a séták szervezése nem volt lehetséges, csak a hitük tartotta életben a projektet.

"Még nem egy intézményesült műfaj a városi séta, mégis adót kellett fizetnünk úgy, hogy nem dolgozhattunk. Valahogy azért átvészeltük, tudtuk, hogy készen kell állni, talán ez volt a legnehezebb. De láttuk, hogy szükség van ránk, mert a városlakók lelkével foglalkozunk" – tette hozzá Merker Dávid.

Fél évig tartották szárazon a puskaport, de mint kiemelte, megérte, mert "értelmezhető és sikeres" évet tudtak zárni.

"A Hosszúlépésnek nem is közönsége, hanem közössége van, tartották bennünk a hitet, rengeteg szeretetet kaptunk tőlük" – mondta még.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×