-1 °C
Keller András és a Concerto Budapest már eddig is sokat tett Dmitrij Sosztakovics magyarországi újrafelfedezéséért. Február 18-án a Müpában a programjuk háromnegyedét is a szovjet-orosz zeneszerző művei teszik majd ki.
Avantgárd és neobarokkos kísérletező kedv, kirobbanó energiák és szinte zabolázhatatlan ötletesség jellemzi a fiatal Sosztakovics I. zongoraversenyét. Az 1933-as c-moll versenymű a zongora mellett olyan kitüntetett szerepet szán a trombitának, hogy a kompozíció helyenként szinte már kettősversenynek hat. A két hangszer összjátékáért a kanadai zongorista, Angela Hewitt és Devecsai Gábor, a Concerto Budapest szólamvezető trombitása felel majd.
Angela Hewitt
A kanadai zongoraművésznő olyan zeneszerzők világában is otthonosan mozog, mint Couperin, Rameau, Scarlatti, Mozart, Beethoven, Chopin, Schumann, Liszt, Fauré, Debussy, Chabrier, Ravel vagy Granados, a világ mégis leginkább Bach-játékáról ismeri. Nem véletlenül. Mint egy interjújában elmesélte, Bach zenéje kisgyerek kora óta kíséri. Szívesen hallgatta Bachot édesapja orgonaelőadásában, az első teljes mű, amit megtanult, egy Bach-kompozíció volt. Nagy visszhangot keltett a Mozart-zongoraversenyeket tartalmazó dupla albuma is, valamint Messiaen Turangalila-szimfóniája, melyet a Finn Rádió Szimfonikus Zenekarával rögzített. A közelmúltban nagyszerű Scarlatti- és Beethoven-lemezekkel jelentkezett, a brit Gramophone folyóirat pedig a beválasztotta a Hírességek Csarnokába.
Sosztakovicstól felhangzik még a koncerten a könnyed hangvételű, de korántsem súlytalan no. 2-es Jazz szvit három keringője, valamint a IX. szimfónia, amelyet játékossága miatt gyakran Haydn szimfóniáihoz hasonlítanak.
A Sosztakovics-kompozíciók mellett egy mediterrán remekmű hangzik még fel az estén: Manuel de Falla "kvázi zongoraversenye", a zenei impresszionizmus spanyol csúcsteljesítménye, az Éjszakák a spanyol kertekben, újra Angela Hewitt szólójával.
.jpg)
