eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Átadták a nemzetiségi központot Baranyában

Nemzetiségi-Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központ (NeRok) jött létre Baranyában a nemzetiségi kultúra jobb megismerésére. A projekt záró rendezvényét vasárnap tartották a pécsi Gandhi Gimnáziumban.

A 844 millió forint összköltségű, európai uniós pályázati támogatást élvező fejlesztés keretében a Gandhi Gimnáziumban kreatív digitális információs és alkotóközpontot rendeztek be hang- és videó stúdióval, nyelvoktató laborral és háromdimenziós technikát alkalmazó oktatóteremmel.

Mindezek mellett digitális könyvtár és dokumentumtár kínál lehetőséget a nemzetiségekkel kapcsolatos irodalmi, képzőművészeti, nyelvészeti, társadalomtudományi művek, könyvek, médiatartalmak elérésére.

Komlón, a Nemzetiségek Házában a német és horvát kisebbség számára szerveznek a jövőben nyelvtanfolyamokat, nemzetiségi kulturális eseményeket, segítik gyermekek tehetséggondozását.

Alsószentmártonban oktatási és kreatív alkotóház jött létre felnőttképzések, továbbképzések szervezésére, Nagynyárádon pedig Német Nemzetiségi Kiállítás és Élményközpont létesült tárlatok rendezésére, közösségi összejövetelek tartására.

A NeRok-hoz egy, a legmodernebb audiovizuális, fény-, stúdió-, hang- és színpadtechnikai eszközökkel felszerelt mobilszínpad is tartozik. A Kultúrkaraván elnevezésű színpad az ország bármely településén lehetőséget teremt a nemzetiségek kulturális értékeit bemutató rendezvények lebonyolítására.

A fejlesztés pécsi elemeit a vasárnapi projektzárón a nagyközönség is szemügyre vehette és ki is próbálhatta.

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a rendezvényen hangsúlyozta: a beruházás akkor gazdagítja a nemzet kultúráját, ha segít bennünket előrejutni a befogadás, a szolidaritás, az együttélés, a bizalom terén.

Megfogalmazása szerint a központ létrehozását az az igény hívta életre, hogy "fektessünk be a nemzetiségekkel közös történetünkbe, együttélésünkbe, fektessünk több energiát abba, hogy megnyíljunk egymás számára".

Úgy vélte: ez a baranyai építkezés egy nagyobb, országos szintű építkezést is szolgál, azt a nagy vállalkozást, vállalást, amit a kormány tett néhány évvel ezelőtt.

Czibere Károly ennek legfontosabb elemei között a társadalom működésének alapjául szolgáló "bizalmi infrastruktúra" helyreállítását, az együttműködés kultúrájának fejlesztését, a közösség épülését, és azt a bátorságot említette, amely ahhoz kell, hogy egy kisebbség széles körben meg tudja mutatni értékeit.

Õri László, Pécs kultúráért felelős fideszes alpolgármestere arról beszélt, hogy a baranyai megyeszékhelyen tíz nemzetiség él együtt évszázadok óta békében, egymás kultúráját erősítve. "Pécs ebből a békés egymás mellett élésből nemcsak az országnak, hanem a világnak is példát mutat" - hangsúlyozta.

Az alpolgármester fontosnak nevezte, hogy a NeRok erősítse, formálja a közösséget, arra ugyanis különösen nagy szükség van Baranya kisebb településein, ahol e közösségek a rendszerváltás után meggyengültek.

Õri László reményét fejezte ki, hogy a nemzetiségi központ tovább erősíti Pécs vidéki kulturális szerepét, arculatát, a város pedig a jövőben is hozzá tud járulni Baranyában a többségi és a kisebbségi társadalom békés egymás mellett éléséhez.

Címlapról ajánljuk
Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Már most nagyon oda kell figyelnie minden túrázónak és kertészkedőnek, mert az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest sokkal több kullanccsal lehet találkozni a kirándulóhelyeken, valamint a kertes házak udvarain is. A Magyar Kullancsszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az aranysakálok két, Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajt hurcoltak be Európába, amelyek nagyon veszélyesek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×