A reneszánsz volt az idei év hívószava a kultúrában, ennek égisze alatt ezer programot hirdettek meg Mátyás király megkoronázásának 550. évfordulóján. A január 22-én, a magyar kultúra napján megnyitott programsorozat szervezői olyannyira beleélték magukat a reneszánszba, hogy minden programot támogathatónak véltak, aminek a neve elé odabiggyesztették, hogy "reneszánsz". A Heti Válasz szerint például a négymilliárdos keretből sok olyan eseményre is jutott pénz, aminek vajmi kevés köze volt a reneszánszhoz - például a metálzenének, amire a magyarázat szerint azért költöttek, mert 500-600 évvel ezelőtt is számos új zenei irányzat volt kialakulóban. Más programok pedig korábbi projektek újrafestését szolgálták. Persze voltak sikeres, indokolható programok is bőven.

A reneszánsz jegyében telt A Mediciek fénykora című tárlat a Szépművészet Múzeumban, aminek a szervezése azonban már régóta tartott, a reneszánsz évét csak "ráhúzták". Itt a firenzei művészet XV-XVI. századi történetéből csodálhattunk meg festményeket, szobrokat, a falakról "lementett" freskókat, ötvösművészeti alkotásokat és nemesi ruhákat. De a Magyar Nemzeti Galériába sem maradt el mögötte, a Mátyás király öröksége - A gótikától a barokkig: reneszánsz művészet Magyarországon című tárlatával. A Szépművészeti egyébként kultúrdiplomáciai sikert könyvelhetett el 2008-ban, mivel beválasztották a múzeumok elitklubjába, a Bizot-csoport európai szekciójába, a londoni British Museum, a párizsi Louvre, a szentpétervári Ermitázs és társai mellé. Õsszel a Szépművészetiben Ferdinand Hodler svájci festőművész szimbolista látomásaiból nyílt kiállítás.

A reneszánsz éve mellé a történelmi egyházak megrendezték a Biblia évét. De 2008 volt a Babits-év is, ebből az alkalomból Domokos Mátyás indított el In memoriam sorozatot a költő születésének 125. évfordulója alkalmából. Az első kötet címe, melynek tartalmát Ferencz Győző költő-irodalomtörténész-műfordító válogatta, Légy ellenállás. Sajnos azonban a Babits-év soványra sikeredett, nem nagyon lehetett róla hallani. Még úgy sem, hogy emellett a nagy hatású, Babits által is szerkesztett folyóirat, a Nyugat indulásának századik évfordulója is gazdagította a naptárunkat. Leginkább a Petőfi Irodalmi Múzeum tett ki e téren magáért, rendezett kiállítást, felolvasóestet.

2008-ban 79. alkalommal rendezték meg az Ünnepi Könyvhetet. Több kortárs író is új művel jelentkezett. Esterházy Péter a Semmi művészettel lepte meg olvasóit (egyes kritikusok fölróják neki, hogy ő volt az, aki majd' húsz éve kijelentette, hogy "a mi bátyánk Kosztolányi", és így az ő könnyedsége miatt el is feledkeztek az irodalomkedvelők a "súlyos, nehézkes" Babitsról), Konrád György sem ült rég megszerzett babérjain, megjelent az Inga című regénye. És Erdélyben sem tették le a tollat az írástudók, az idén elhunyt Csiki László utolsó regénye, az Ajakír a román rezsim és a Securitate működésébe nyújt bepillantást sajátos szemszögből. Eltávozott közülünk a Kossuth- és József Attila-díjas Gyurkovics Tibor költő, és újratemették Pécsen Janus Pannoniust, a reneszánsz irodalmár-püspököt.

És hogy versek nélkül se maradjunk, L. Simon Lászlónak, a Magyar Írószövetség titkárának Japán hajtás címmel jelent meg harmadik kötete. A verseknél a legnehezebb kiválasztani, mit is emeljünk ki az év terméséből, talán egy-két gyűjteményes kötetet érdemes megemlíteni, minthogy kiadták Füst Milán és Kölcsey Ferenc összes költeményét, Jékely Zoltánnak és Mezey Katalinnak pedig legjobb verseit válogatták kötetbe, de Csoóri Sándor, Kányádi Sándor és Bereményi Géza sem maradt idén megjelent mű nélkül - utóbbi Szövegdalok címen adta ki Cseh Tamásnak írt alkotásait.

A magyar gasztronómia állapotáról nyújt látleletet az első, igazi hazai Étterem- és borkalauz, amely egy nemzetközi értékelési rendszer alapján sorolta be különböző kategóriákba a magyar vendéglátás fontosabb helyeit - amelyek sajnos nem teljesítettek túl jól.A KOGART Házban száz olajképet vonultatott fel az eddigi legteljesebb Gulácsy Lajos-kiállítás. Három emeleten sorakoztak a Nakonxipánba tartó őrült utazásról tanúskodó festmények. A debreceni Modemen Aba-Novák Vilmosnak, a kiállítás címe szerinti "barbár zseninek" volt tárlata. Õ a nagyváradi nyolcak közül a többiekkel ellentétben nem az avantgárd, hanem az újklasszicizmus felé vette az irányt a huszadik század első felében. Kaposváron, a Rippl-Rónai Múzeumban Matzon Ákos kortárs absztrakt festő műveiből rendeztek tárlatot.

Az Iparművészeti Múzeumban Péreli Zsuzsa, a magyar kárpitművészet legismertebb alakjának gobelinjeit mutatta be, és Gyógyító kezek - restaurált műkincsek címmel is rendeztek tárlatot. Nádler István Kossuth-díjas festőművész új képei a Ludwig Múzeumban kaptak helyet, ahol novemberben a kortárs magyar képzőművészet meghatározó alakjának, Maurer Dórának nyílt életmű-kiállítása. Hazánkban járt a Bodies-kiállítás, amelyen valódi emberi szerveket tekinthetett meg, aki érdeklődik az ilyesmi iránt. A Múzeumok Éjszakáján aztán mindenki megrohanhatta a kiválasztott tárlatot. Idén is megtöltötték az Ötvenhatosok terét az ARC óriásplakátjai augusztusban és szeptemberben.

A Művészetek Palotája a Magyar Szimfonikus Körkép sorozata keretében vendégül látta az ország szimfonikus zenekarait, a Fesztiválzenekartól kezdve a Filharmonikusokon át a vidéki együttesekig, akiknek kortárs magyar zeneszerzők műveit is játszaniuk kellett; valamint sor került a Csajkovszkij-maratonra, aminek keretében február másodikán reggeltől estig az orosz zeneszerző műveit hallgathatták, akik bírták szusszal. De itt rendezték meg a magyar Wagner-napokat és a Mahler-ünnepet is. És hogy a dzsessz köréből is említsünk valakit, Szakcsi Lakatos Béla, a műfaj hazai főzongoristája is a "Müpában" ünnepelte 65. születésnapját.

A komolyzenei kínálatból válogatván kiemelhetjük Rost Andrea új lemezét, a Hungarian Songsot, amelyen a művésznő Ligeti György évtizedek óta nem hallott dalait énekli. Oxfordtól Moszkváig sokfelől érkeztek fellépők az őszi egyházzenei fesztiválra. A sorozat az ortodoxia, a komolyzene, a népzene - azaz a Nyugat és a Kelet, a szent és a profán találkozásának adott teret. A Veszprémi Ünnepi Játékokon a Nemzeti Filharmonikusok előadásában Beethoven és Mozart művei csendültek fel, de tiszteletét tette Herbie Hancock dzsesszlegenda és zenekara is, s volt Miskolci Operafesztivál is. Október 10-19 között szerte a fővárosban a Budapesti Õszi Fesztivál programjaiba lehetett botlani. A sorozatot leginkább a táncművészet határozta meg.

A Nemzeti Színházban szeptemberben volt Vlagyimir Szorokin A jég című regénye színpadi átiratának premierje, Mundruczó Kornél rendezésében. Novemberben aztán már az új igazgató, Alföldi Róbert által színpadra állított Oresztészt mutatták be. Az Alföldi által "otthagyott" Bárka Színházban Jorma Uotinen, a finn táncélet vezető egyénisége vitte színre Piaf, Piaf című produkcióját. Az Örkény Színházban Feydeu A hülyéje című darabját mutatták be Mácsai Pál tolmácsolásában, a Radnótiban Osztrovszkij műve, a Bárányok
és farkasok került színpadra, a Katona pedig a Gorkij-féle Barbárokkal várta a közönséget. A Magyar Állami Operaházban októberben mutatták be Beethoven Fidelióját, az Operettszínházban a folyamatosan játszott Rómeó és Júlia mellett színpadra állították a Szegeden bemutatott világzenei musicalt, a Szentivánéji álmot.

Mundruczó Kornél Delta című filmje megkapta a filmkritikusok díját Cannes-ben, de nagy sikert aratott Sipos József Márai-filmje, az Eszter hagyatéka, és heves vitát váltott ki Alföldi Róbert rendezése, a Nyugalom. Till Attila pedig Pánik című alkotásával vonult be a mozikba.Mozgalmas volt az élet az egykori "fekete bárányok" háza táján is. Idén volt harminc éves a Beatrice és a Hobo Blues Band, ebből az alkalomból mind a "nemzet csótánya", mind a bozontos vándor, a kései magyar Villon, Földes László is születésnapi koncertet adott. A magyar blues kapitánya, Deák Bill Gyula hatvan éve látta meg a napvilágot, amit úgyszintén koncerttel ünnepeltek. A egykor tiltott lázadóknak kijutott viszont a gyászból is: meghalt Tunyogi Péter, a P.Mobil egykori énekese. Mindeközben Ákos is jubilált, negyvenedik születésnapját ünnepelte turnéval.

Járt nálunk többek közt a Queen, élén a Bad Company és a Free egykori énekesével, Paul Rodgersszel; a britpopban utazó Coldplay; Jean Michel Jarre az újrakevert Oxyegennel; a Blood, Sweat and Tears és a boogie-rock régi motorosa, a Status Quo; a már Woodstockban is játszó Ten Years After és Mick Jagger egyik kedvenc zenekara, a funk-metal-dzsessz Living Colour. Végül Budapesten is reppelt Snoop Doggy Dog.

A Szigeten megrendezett magyar dal napja olyannyira jól sikerült, hogy talán jövőre is sor kerül rá. A fesztiválon tiszteletét tette az nyolcvanas évek heavy metal újhullámának zászlóshajója, az Iron Maiden; a hetvenes évek közepének ikonpunkja, a Sex Pistols; a britpop színtér olyan sztárjai, mint a Babyshambles, a Kaiser Chiefs és az (amerikai) Killers; vagy épp Alanis Morissette, az MGMT, a R.E.M., és az ex-System of a Down-os, modern metálban utazó Serj Tankian. Az elektrozenei Pendulum lemondta fellépését, és kicsit később tért vissza hazánkba. A Sziget mellett és előtt persze mozgalmas volt a nyár, nem maradtunk VOLT Fesztivál, Balaton Sound, Hegyalja Fesztivál, BalaTone, Szegedi Ifjúsági Napok és EFOTT nélkül sem, csak hogy a fontosabbakat említsük.

Új lendületet kapott a táncházmozgalom, minthogy az év elejétől a Gödör klubban kéthetente csütörtökön ingyen rophatják a táncoslábúak - akikből egyre több van. "Ez a vonat ha elindult, had menjen" - gondolta a Csík Zenekar új lemezének is ezt a címet adva, így ünnepelvén tizenötödik születésnapját. A Kerekes Band is új etnofunk korongot adott ki, Fel a kalappal! címmel. Szalóki Ági, a népszerű népdalénekes Karády-lemezzel jelentkezett, és a Muzsikás kapta a világzene Nobel-díját, a WOMEX-díjat Sevillában. Sajátos hangvételt képvisel a Vágtázó Csodaszarvas Végtelen Ázsia című lemezével. A tradicionális magyar népzene nagy vesztesége, hogy tavasszal elhunyt az 1927-ben született, gyimesi Zerkula János prímás, a népdalgyűjtők forrása és a fiatal zenészek mestere.

Ötven éve végezték ki Nagy Imrét és társait, és persze negyven esztendővel ezelőtt voltak a diáklázadások, az ellenkultúra forradalma és a prágai tavasz éve is. Erről megemlékeztek a Terror Házában a Forradalom a paplan alatt kiállítással, de szerte az országban rendeztek filmklubokat is a témában. Az év végére Kun Miklós történész jelentetett meg új kötetet a prágai tavasz titkos történetéről.

És ha már történelem, Oplatka András, a svájci magyar újságíró az 1989-es határnyitásról írt könyvet (Egy döntés története); és talán megemlíthetjük John Lukacsot, az Egyesült Államokban élő magyar-amerikai történészt, akinek idén jelent meg utolsó műve, a Demokrácia és populizmus - Félelem és gyűlölet, ami tulajdonképp a tudós eddigi műveiben már felbukkanó gondolatainak foglalata. Tabajdi Gábor és Ungváry Krisztián idei kötete, az Elhallgatott múlt a pártállam politikai rendőrségének működését tagalalja; Rainer M. János Antall József egykori miniszterelnök III/III-as megfigyeléséről írt (Jelentések hálójában); Gyurgyák János pedig a dualizmustól kezdve mutatja be fényképeken a magyar történelmet háromkötetes művében.

Így év végén érdemes fölhívni a figyelmet egy-két, 2009-re átnyúló programra. Októberben kezdetét vette a Kazinczy-év, az író születésének 350. évfordulóján; és novemberben indult a Choralis Constantinus hároméves sorozata, melynek keretében a 14-15. századi Habsburg császári udvar zenés szertartásait mutatják be Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg védnöksége alatt. Végül kiderült, Vágtázó Életerő néven újra színpadra áll a hat éve föloszlott magyar zenei unikum, a Vágtázó Halottkémek. De addig még előttünk vannak az év végi koncertek. Aki pedig szilveszter után minőségi kikapcsolódásra vágyik január elsején este a Művészetek Palotájában meghallgathatja a Londoni Filharmonikus Zenekar és Kórus újévi koncertjét.