Infostart.hu
eur:
361.67
usd:
309.22
bux:
135935.1
2026. május 5. kedd Adrián, Györgyi
Ételfutár gyalogol egy hídon a moszkvai Kreml közelében 2020. április 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök április végéig meghosszabította a koronavírus-járvány miatt bevezett kijárási korlátozásokat.
Nyitókép: MTI/MTVA/Jurij Kocsetkov

Kreml: "majd meglátjuk, hogy Donald Trump győzelme közelebb hozza-e az ukrajnai háború befejezését"

Miközben az orosz állami televízió Donald Trump győzelmét ünnepli, a keményvonalas Dmitrij Medvegyev szerint nem világos, mit akar az új amerikai elnök kezdeni az ukrajnai konfliktussal - írja a Reuters.

Az orosz vezetés óvatosan reagált Donald Trump győzelmére. A Kreml szerint az Egyesült Államok továbbra is ellenséges ország, és majd kiderül, hogy Donald Trump miként tudja valóra váltani az ukrajnai háború gyors befejezésére tett választási ígéreteit - közölte a Reuters.

A brit hírügynökség emlékeztet rá, hogy az Ukrajna elleni 2022-es invázió a legsúlyosabb konfliktus Oroszország és a Nyugat között az 1962-es, kubai rakétaválság óta. Akkor a karibi szigetországba telepített szovjet rakéták miatt majdnem kitört a harmadik világháború.

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba egyelőre sok kérdést vet fel Moszkvában.

Ezek közül a legfontosabb - legalábbis a Kreml szóvivője szerint - az, hogy az új elnök valóra tudja-e váltani a választási kampányban tett ígéreteit, melyek szerint, ha megválasztják, gyorsan véget fog vetni az ukrajnai háborúnak.

"Ne felejtsük el, hogy az USA számunkra ellenséges ország, amely közvetlenül is részt vesz az Oroszország elleni háborúban"

- hangoztatta Dmitrij Peszkov. Újságírók előtt azt is kijelentette: nincs tudomása arról, hogy Vlagyimir Putyin gratulált volna Donald Trumpnak.

Még azt is hozzátette, hogy Moszkva és Washington kapcsolatai mélyponton vannak és szerinte ezt az USA vezetése azzal javíthatná, ha megváltoztatná a külpolitikáját.

"Majd az új elnök januári beiktatását követően kiderül, hogy ez így lesz-e, és ha igen, a változás milyen irányban történik" - vélekedett az orosz elnöki szóvivő.

Orosz és amerikai diplomaták egybehangzóan úgy nyilatkoztak a Reutersnek, hogy a világ két legnagyobb atomhatalmának viszonya talán csak a hidegháború mélypontján volt a mostaninál rosszabb.

Az amerikai választások előtt az összes orosz vezető politikus arról beszélt, hogy Moszkva számára teljesen mindegy, ki lesz az USA új elnöke, ugyanakkor az állami média többször is kinyilvánította, hogy az orosz érdekek szempontjából egy Trump-győzelem hasznosabb lehet. Az Orosz Nemzeti Vagyonalap vezetője pedig azt hangoztatta, hogy a republikánus elnökjelölt sikere esélyt adhat az orosz-amerikai kapcsolatok javítására. Kirill Dmitrijev arról beszélt, hogy Trump győzelme utat nyithat a két állam viszonyának normalizálása felé.

A Reuters ezzel kapcsolatban felidézi, hogy 2009-ben az akkor amerikai külügyminiszter azt javasolta, indítsák újra az USA és Oroszország kapcsolatait. De Hillary Clinton javaslatában - nyilvánvaló fordítási hiba miatt - az angol "reset" (újraindít) kifejezést az "overload" (túlterhel) szóra cserélték, ami nagy megütközést váltott ki Moszkvában. Ennek ellenére Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök viszonya súrlódásmentes volt.

Donald Trump a kampányában tehát azt ígérte, hogy megválasztása esetén gyorsan véget vetne az ukrajnai háborúnak, bár

arról soha nem beszélt, miként oldaná meg a konfliktust

- írja a Reuters. Vlagyimir Putyin erre úgy reagált, hogy Moszkva hajlandó lenne békét kötni, de csak akkor, ha elfogadják a feltételeit. Az orosz elnök ragaszkodik ahhoz, hogy megtarthassák a 2014-ben annektált Krím félszigetet, valamint elcsatolhassák a szénben gazdag Donbasz 80 százalékát, míg az Ukrajna délkeleti részén lévő Herszon és Zaporizsja régiók 70 százalékát. Ezek közt olyan területek is vannak, ahova az orosz hadsereg még be sem tette a lábát. Ukrajna viszont nem hajlandó elfogadni Putyin eddig megismert feltételeit.

Az orosz politikai vezetésben keményvonalasnak számító Dmitrij Medvegyev úgy nyilatkozott, hogy Trump győzelme rossz hír lehet az ukránoknak. A korábbi orosz elnök azt mondta: "Trumpnak mint vérbeli üzletembernek van egy számunkra nagyon fontos tulajdonsága. Nem szeret felesleges dolgokra pénzt költeni." Hozzátette azonban azt is: "az a kérdés, hogy elnökként mennyit kénytelen majd a háborúra fizetni. Donald Trump makacs ember, de a rendszer még nála is erősebb".

Címlapról ajánljuk
Elemző: el kell kerülni, hogy hirtelen törés következzen be Európa és az Egyesült Államok kapcsolatában

Elemző: el kell kerülni, hogy hirtelen törés következzen be Európa és az Egyesült Államok kapcsolatában

Mivel Európa gazdasága a tét, kénytelen engedményeket tenni az amerikai NATO-partner iráni háborúja kapcsán, a Hormuzi-szorosban ugyanis valakinek valahogyan rendet kell teremtenie. Ez is látszik most az európai hangnemváltáson Csiki Varga Tamás, a Stratégia- és Védelemkonzultációs Csoport elemzője szerint, aki az InfoRádióban ki is fejtette gondolatait.

Fodor Gábor: Orbán Viktorral vagy nélküle folytatja a Fidesz?

Fodor Gábor szerint azzal a paradox helyzettel kell szembenéznie a Fidesznek, hogy egyrészt Orbán Viktor a párt összetartó ereje, másfelől ő a vereség első számú felelőse – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Gondterhes geopolitikai helyzetben is erősödést produkál a forint

Gondterhes geopolitikai helyzetben is erősödést produkál a forint

Továbbra is vezető tényezőnek számít a nemzetközi devizapiacokon a Hormuzi-szoros blokádja és az iráni háborús feszültségekkel kapcsolatos fejlemények jelentőst hatást gyakorolnak a piacok hangulatára, azonban a forint még ebben a környezetben is jól tartja magát. A reggeli 365 körüli euróval szembeni stagnáláshoz képest a magyar forint fokozatos erősödésben van és mostanra 3 egységet is javított, miközben a dollárral szemben 310 alá is benézett a kurzus. A tendencia különösen meglepő ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország leendő miniszterelnöke, Magyar Péter a reggeli órákban arról beszélt, hogy még a leköszönő kormány belső mérései szerint is 6,8 százalékos államháztartási hiány várható év végére, a hivatalos 3,9 százalékos várakozás helyett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×