Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: X/Volodimir Zelenszkij

Friss hírek az ukrajnai front legrosszabb részéről

A háború két és fél évvel ezelőtti kezdete óta Oroszország több mint 9600 rakétát és 14 ezer drónt vetett be Ukrajnában - jelentette ki kedden Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka a televízióban is sugárzott sajtótájékoztatóján.

Az orosz határon két hete áthatoló ukránok már 28-35 kilométert nyomultak előre a Kurszki területen, és 93 települést foglaltak el. Hozzátette: Oroszország újabb csapatokat vezényel a térségbe, hogy megerősítse állásait.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden a keleti frontvonalra látogatott el, és megállapította, hogy a stratégiai fontosságú logisztikai csomópontnak számító Donyeck megyei Pokrovszknál és a közeli Toreck közelében különösen "nehéz a helyzet".

Az ukrán hadsereg vezérkara hozzátette, hogy Toreck közeléből csak kedden 14 összecsapást jelentettek az orosz erőkkel és további 34-et a pokrovszki szektorból.

Zelenszkij kedden látogatást tett Kropivnyickij egyik ipari létesítményében is, és egyebek között arról beszélt, hogy egyensúlynak kell lennie a csapatok mozgósítása és a háború megtépázta gazdaság működtetése között. Az elnök szerint az üres munkahelyek betöltése létfontosságú eszköze a katonák bérezésének, illetve annak, hogy finanszírozni tudják Ukrajna védelmi erőfeszítéseit. Kijev az idei költségvetésben 40 milliárd dollárt - a kiadások megközelítőleg felét - katonai célokra szánja.

Irina Herascsenko képviselő arról számolt be, hogy az ukrán parlament kedden jóváhagyta azt a törvényt, amely szerint mentességet kapnak azok az először szökni próbáló katonák, akik a bírósági eljárás végéig visszatérnek az állomáshelyükre.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×