Infostart.hu
eur:
385.93
usd:
332.12
bux:
121575.19
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Marcel Ciolacu kijelölt román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke beszél a kormányáról tartott bizalmi szavazás előtt a parlament bukaresti üléstermében 2023. június 15-én. A PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 2021-es megállapodása alapján a PNL átadta a miniszterelnöki tisztséget a PSD-nek, ezzel új, kétpárti kormány alakul, amelyből kimarad az eddig a nagykoalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Még mindig huzakodnak a román választási menetrenden

A kormányfő egyeztetni akar a pártokkal az elnökválasztás időpontjáról.

Egyeztetni akar Marcel Ciolacu román kormányfő hétfőn a pártok elnökeivel az elnökválasztás időpontjáról, miután az általa vezetett Szociáldemokrata Pártnak (PSD) nem sikerült megállapodnia arról koalíciós partnerével, a Nemzeti Liberális Párttal (PNL).

Ezt a pénteki kormányülésen jelentette be a miniszterelnök, hozzátéve, hogy pénteken lett volna az utolsó nap, amikor a kabinet megtehette volna a szükséges jogi lépéseket ahhoz, hogy a tavasszal kötött koalíciós megállapodásnak megfelelően szeptember 15-re kiírják az elnökválasztás első fordulóját.

Marcel Ciolacu szerint a politikusok szavahihetősége forog kockán, ha nem tartják be vállalásaikat, a választások időpontjával kapcsolatos civakodás pedig aláássa a koalíciós partnerek közti bizalmat. Hozzátette: a koalíciós kormány munkáját a választási kampány idején sem befolyásolták a politikai feszültségek, mert a "kabinet tagjai megértették, hogy hatalmas felelősségük van az ország stabilitásának biztosításában".

A választások kiírásának időpontjáról szóló kormányhatározatot a liberális belügyminiszternek kellett volna kezdeményeznie, de Catalin Predoiu nem tette meg a pénteki határidő előtt. A szociáldemokrata kormányfő - a kormányválságot elkerülendő - pénteken azt mondta: nem lenne helyes a liberális belügyminiszter leváltása, hiszen neki a "pártja tiltotta meg", hogy a kormányhatározatot előkészítse, inkább konzultációt kezdeményez a többi párttal a választások időpontjáról, mert nem egy koalíció, hanem Románia kormányát vezeti, amelyet nem rendelhet alá pártérdekeknek.

A PSD és a PNL február végén döntött arról, hogy az európai parlamenti (EP-) választáson közös listát indítanak, és - a nagy pártok számára kedvező magasabb részvétel érdekében - előrehozzák június 9-re a szeptemberben esedékes önkormányzati választásokat is. A PSD azzal a feltétellel fogadta el a választások összevonásáról szóló liberális javaslatot, hogy a koalíció már februárban kijelöli a teljes választási év menetrendjét.

Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő és Nicolae Ciuca liberális szenátusi elnök ezért februárban azt is bejelentette, hogy az elnökválasztást szeptember 15-én és 29-én, a parlamenti választásokat pedig december 9-én tartják Romániában.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke csütörtöki sajtónyilatkozatában felidézte: eredetileg az is a liberálisok ötlete volt, hogy szeptemberre előrehozzák az elnökválasztást, mivel azt remélték, hogy Klaus Iohannis államfő valamilyen fontos NATO- vagy EU-tisztséget kap, emiatt nem viszi végig decemberben lejáró mandátumát, és akkor Nicolae Ciuca házelnök ideiglenes államfőként léphetett volna be a választási kampányba.

"Annyi változott, hogy Iohannis nem megy el sehova" - magyarázta Kelemen Hunor az elnökválasztás halasztását követelő liberálisok újabb pálfordulását. A szociálliberális kormánykoalíció az elnökválasztás kiírásának halogatásával csak azt erősítette meg, hogy az ígéreteikben nem lehet megbízni - értékelt az RMDSZ elnöke.

Címlapról ajánljuk
NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolajfinomító. A hír azért is érdekes, mert a hírek szerint ebben nagy érdekeltsége lehet a magyar olajtársaságnak is, sőt, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nyilatkozatai alapján okkal számíthatunk arra, hogy a Mol többségi tulajdonrészt vásárol a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS). Ennek részleteiről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágának vezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Jelentős esésekkel indul a nap az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti csökkenéssel nyitott és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál is, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a viág szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×