eur:
410.96
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Marcel Ciolacu kijelölt román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke beszél a kormányáról tartott bizalmi szavazás előtt a parlament bukaresti üléstermében 2023. június 15-én. A PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 2021-es megállapodása alapján a PNL átadta a miniszterelnöki tisztséget a PSD-nek, ezzel új, kétpárti kormány alakul, amelyből kimarad az eddig a nagykoalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Még mindig huzakodnak a román választási menetrenden

A kormányfő egyeztetni akar a pártokkal az elnökválasztás időpontjáról.

Egyeztetni akar Marcel Ciolacu román kormányfő hétfőn a pártok elnökeivel az elnökválasztás időpontjáról, miután az általa vezetett Szociáldemokrata Pártnak (PSD) nem sikerült megállapodnia arról koalíciós partnerével, a Nemzeti Liberális Párttal (PNL).

Ezt a pénteki kormányülésen jelentette be a miniszterelnök, hozzátéve, hogy pénteken lett volna az utolsó nap, amikor a kabinet megtehette volna a szükséges jogi lépéseket ahhoz, hogy a tavasszal kötött koalíciós megállapodásnak megfelelően szeptember 15-re kiírják az elnökválasztás első fordulóját.

Marcel Ciolacu szerint a politikusok szavahihetősége forog kockán, ha nem tartják be vállalásaikat, a választások időpontjával kapcsolatos civakodás pedig aláássa a koalíciós partnerek közti bizalmat. Hozzátette: a koalíciós kormány munkáját a választási kampány idején sem befolyásolták a politikai feszültségek, mert a "kabinet tagjai megértették, hogy hatalmas felelősségük van az ország stabilitásának biztosításában".

A választások kiírásának időpontjáról szóló kormányhatározatot a liberális belügyminiszternek kellett volna kezdeményeznie, de Catalin Predoiu nem tette meg a pénteki határidő előtt. A szociáldemokrata kormányfő - a kormányválságot elkerülendő - pénteken azt mondta: nem lenne helyes a liberális belügyminiszter leváltása, hiszen neki a "pártja tiltotta meg", hogy a kormányhatározatot előkészítse, inkább konzultációt kezdeményez a többi párttal a választások időpontjáról, mert nem egy koalíció, hanem Románia kormányát vezeti, amelyet nem rendelhet alá pártérdekeknek.

A PSD és a PNL február végén döntött arról, hogy az európai parlamenti (EP-) választáson közös listát indítanak, és - a nagy pártok számára kedvező magasabb részvétel érdekében - előrehozzák június 9-re a szeptemberben esedékes önkormányzati választásokat is. A PSD azzal a feltétellel fogadta el a választások összevonásáról szóló liberális javaslatot, hogy a koalíció már februárban kijelöli a teljes választási év menetrendjét.

Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő és Nicolae Ciuca liberális szenátusi elnök ezért februárban azt is bejelentette, hogy az elnökválasztást szeptember 15-én és 29-én, a parlamenti választásokat pedig december 9-én tartják Romániában.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke csütörtöki sajtónyilatkozatában felidézte: eredetileg az is a liberálisok ötlete volt, hogy szeptemberre előrehozzák az elnökválasztást, mivel azt remélték, hogy Klaus Iohannis államfő valamilyen fontos NATO- vagy EU-tisztséget kap, emiatt nem viszi végig decemberben lejáró mandátumát, és akkor Nicolae Ciuca házelnök ideiglenes államfőként léphetett volna be a választási kampányba.

"Annyi változott, hogy Iohannis nem megy el sehova" - magyarázta Kelemen Hunor az elnökválasztás halasztását követelő liberálisok újabb pálfordulását. A szociálliberális kormánykoalíció az elnökválasztás kiírásának halogatásával csak azt erősítette meg, hogy az ígéreteikben nem lehet megbízni - értékelt az RMDSZ elnöke.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×