Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A brit jegybank, a Bank of England által 2024. június 5-én közreadott dátumozatlan kép az új ötfontos bankjegyről, amelyeken III. Károly király portréja látható. A király arcmásával ellátott papírpénz 2024. június 5-én kerül forgalomba, a bankjegyeken a jelenlegi uralkodó portréján kívül minden más változatlan marad.
Nyitókép: MTI/AP/Bank of England

Mától III. Károllyal is lehet találkozni a bankjegyeken

Hosszú ideig elfogadják még a II. Erzsébet királynőt ábrázolóakat is.

Forgalomba kerültek a brit szigeteken a III. Károly arcképével ellátott bankjegyek - írja a BBC híradása nyomán a Telex. A hírügynökség hozzáteszi, arra azért valószínűleg kicsit még várni kell, hogy mindennapossá váljanak a pénztárcákban.

A Bank of England által kiadott új bankjegyek fokozatosan váltják majd fel a sérülteket, kopottakat, de a kereslet növekedésével arányosan is kibocsáthatják őket.

III. Károly csak a második uralkodó, aki szerepel ilyen bankjegyeken, II. Erzsébet királynő arcképe először 1960-ban került fel a hivatalos brit pénznemre. A vásárlók egyébként továbbra is használhatják a forgalomban lévő 5, 10, 20 és 50 fontos bankjegyeket, amelyeken a néhai királynő portréja látható.

Érdekesség, hogy a Skóciában és Észak-Írországban kibocsátott címleteken nem az uralkodó szerepel, hanem más képek.

Az első új bankjegyeket tavaly nyomtatták, a hosszú átfutási idő lehetővé tette, hogy frissítsék a készpénzes automatákat, hogy felismerjék az új mintákat. A király portréja egy 2013-ban készült kép alapján készült. Az első új bankjegyet az uralkodó kapta meg - írják.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×