eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Vagarsapat, 2023. október 2.Résztvevők a hegyi-karabahi örmény diaszpóra védelmére felajánlott szentmisén, amelyet II. Karekin katolikosz, minden örmény legfőbb pátriárkája, az örmény apostoli egyház feje mutat be a Trdat ókori örmény király nevét viselő szabadtéri oltárnál az egyház székhelyén, az ősi Ecsmiadzin-székesegyházban, Jereván nyugati elővárosában, Vagarsapatban 2023. október 1-jén. Azerbajdzsán szeptember 19-én katonai műveletet indított a főként örmények lakta, Azerbajdzsánhoz tartozó szakadár dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban. Az utóbbi két hétben 100,5 ezer örmény menekült el a mintegy 120 ezres lélekszámú Hegyi-Karabahból Örményországba.
Nyitókép: MTI/EPA/Anatolij Malcev

Tízezrek követelik az örmény miniszterelnök lemondását

Az váltotta ki a tüntetők ellenszenvét, hogy az örmény kormány beleegyezett abba, hogy visszaad négy, határ menti falut Azerbajdzsánnak.

Április óta folyamatosan utcai demonstrációkat szerveznek – főként Jerevánban – a Nikol Pasinján miniszterelnök lemondását követelő örmény tüntetők. A tiltakozók ellenszenvét az váltotta ki, hogy az örmény kormány áprilisban átengedte Azerbajdzsánnak több határ menti falu ellenőrzését – írja a Sky News beszámolója alapján a 24.hu.

Hétfőn is több tízezren tüntettek az örmény főváros utcáin a miniszterelnök azonnali távozását követelve. A rendőrséget is mozgósítani kellett, miután vasárnap lezárták Jereván főutcáit.

A helyi rendőrség közlése szerint 196 embert vettek őrizetbe.

A tüntetések egyik fő szervezője az örmény apostoli egyház egyik érseke, Bagrat Galsztanján, aki abban az egyházmegyében szolgál, ahol az azerieknek átadott négy falu található. Az Azerbajdzsánnal való kiegyezést ellenző Tavus (A haza nevében) mozgalom vezetése a vasárnapi tüntetésen bejelentette, hogy támogatja Galsztanján törekvését a miniszterelnöki tisztség megszerzésére. „Nikol Pasinján, találkoznunk kell. Van mit megvitatnunk. Békésen mondjon le, mindenféle felbolydulás nélkül!” – követelte a tüntetésen az érsek.

Jereván és Baku viszonya évtizedek óta feszült a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah miatt, amelyet Azerbajdzsán tavaly szeptemberben egynapos villámháborúban foglalt vissza. Ezután a 120 ezer létszámúra becsült, többségi örmény lakosság szinte kivétel nélkül Örményországba menekült a területről.

Azerbajdzsán 2020-ban szerezte vissza a terület egy részét, a harcok akkor fegyverszünettel értek véget, az orosz békefenntartók pedig idén kezdték meg a kivonulást. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök korábban közölte: Örményországnak mielőbb ki kell jelölnie határát Azerbajdzsánnal a harcok kiújulásának elkerülése érdekében.

(A nyitóképen: résztvevők a hegyi-karabahi örmény diaszpóra védelmére felajánlott szentmisén, amelyet II. Karekin katolikosz, minden örmény legfőbb pátriárkája, az örmény apostoli egyház feje mutat be a Trdat ókori örmény király nevét viselő szabadtéri oltárnál az egyház székhelyén, az ősi Ecsmiadzin-székesegyházban, Jereván nyugati elővárosában, Vagarsapatban 2023. október 1-jén.)

Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×