eur:
395.87
usd:
369.76
bux:
0
2024. június 26. szerda János, Pál
Palesztin férfi a magasba emel egy Palesztina a mi földünk feliratú plakátot egy bíróság épülete előtt az 1917-es Balfour-nyilatkozat miatt Nagy-Britannia ellen indított palesztin per első tárgyalási napján a ciszjordániai Nábluszban 2020. november 16-án. Palesztin ügyvédek keresetet nyújtottak be a szigetország ellen Lord Arthur Balfour egykori brit külügyminiszter deklarációja miatt, amelyben kifejezésre juttatta, hogy a brit kormány támogatja a zsidó törekvéseket egy zsidó nemzeti otthon létrehozására Palesztinában.
Nyitókép: MTI/EPA/Alaa Badarneh

Újabb palesztinbarát egyetemi tüntetés kavart vihart Berlinben

Ezúttal a tekintélyes Humboldt Egyetemen folytatódtak az elmúlt hetek palesztinbarát egyetemi tüntetései. A kampusz elfoglalásának a rendőrség vetett véget, az aktivistáknak csak egy része távozott önként. Az egyetem elnöke hangsúlyozta, hogy a a rendőri beavatkozás nem az ő döntése volt.

A mostani tüntetést megelőzően a közelmúltban hasonló palesztinbarát akciók voltak más berlini, illetve németországi egyetemeken is. A megmozdulásokra a korábbi amerikai egyetemi tüntetések nyomán került sor, a többnyire immár állandóvá vált, önálló palesztin államot követelő jelszavakkal, illetve transzparensekkel.

A Humboldt Egyetem kampuszán több mint 150 aktivista tüntetett, egy részüket rendőri beavatkozással kellett eltávolítani. Ezt megelőzően az egyetem vezetősége igyekezett távozásra bírni a tüntetőket, az a kísérlet azonban sikertelen volt. Az egyetem elnöke, a német média által idézett Julia von Blumenthal csalódottságát fejezte ki, hogy nem sikerült megegyezni az aktivistákkal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy eltávolításukra nem az ő döntése nyomán került sor.

"Az utasítás legfelsőbb szintről jött"

– idézték az elnököt, aki a Der Spiegelnek elismerte, hogy Berlin kormányzó polgármesterére, a CDU-s Kai Wegnerre utalt.

Nem sokkal később Funke médiacsoportnak nyilatkozó Marco Buschmann szövetségi igazságügyi miniszter állást foglalt a hatósági beavatkozás mellett. A miniszter szerint "rendre" van szükség. A palesztinbarát tüntetésekre utalva hangsúlyozta, hogy nem lehet szó semmifajta fenyegetésről, sértegetésről, és nem lehet szó a bűncselekmények semmi fajta jóváhagyásáról sem.

A maga részéről ugyanakkor annak a híve, hogy az oktatók folytassanak párbeszédet diákjaikkal, bátorítsák őket arra, hogy mondják el érveiket.

"Éppen az egyetemeken lenne szükség arra, hogy az erősebb érv essen latba, és nem a hangos kiabálás" – jelentette ki a miniszter.

Buschmann ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy Hamász iszlamista palesztin terrorszervezet felelős a Gázai övezet szenvedéseiért. "Németország pedig különleges felelősséggel tartozik Izraellel szemben" – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy aki ezzel a hozzáállással nem ért egyet, élhet a véleménynyilvánítás szabadságával. A határ túllépését azonban az jelenti, ha erőszakot hajtanak végre, vagy erőszakra buzdítanak, ha megsértik a személyiségi jogokat, vagy terrorista szervezetek szimbólumait használják.

"Az egyetemek különleges helyek, de nem lehetnek törvények kívül.

Az egyetemi krampuszon a tüntetésekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi demonstrációra" – jelentette ki. Ezért nyilvánvalóan jogos szerinte a rendőri fellépés, ha törvénysértésről van szó.

Címlapról ajánljuk
Kiss J. László az Arénában: még ez a német kormány fog evickélni 2025 szeptemberéig

Kiss J. László az Arénában: még ez a német kormány fog evickélni 2025 szeptemberéig

Az EP-választás megmutatta a német politikai erőviszonyokat, a kormánypártok kisebbségbe kerültek, de így sem számít előre hozott választásokra Kiss J. László. A Budapesti Corvinus Egyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az AfD jövőjéről, a lehetséges kancellárjelöltekről és arról, hogy a sorkötelezettség miért nem nyerő téma Németországban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.26. szerda, 18:00
Szalai Máté
Közel-Kelet-szakértő, az olaszországi Ca’Foscari Egyetem kutatója
Égett a forró drót Washington és Moszkva között, reagáltak az oroszok Trump béketervére – Háborús híreink szerdán

Égett a forró drót Washington és Moszkva között, reagáltak az oroszok Trump béketervére – Háborús híreink szerdán

Telefonon beszélt egymással Lloyd Austin amerikai és Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter – 2023 márciusa óta nem volt ilyen beszélgetés. A Pentagon szerint a két fél a nyitott kommunikációs csatornák fenntartásának szükségességéről beszélt, az orosz védelmi minisztérium szerint arra figyelmeztették Washingtont, hogy tovább eszkalálhatják a konfliktust az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányok. Donald Trump amerikai elnökjelölt két tanácsadója olyan béketervet tett le az asztalra, amely az Ukrajnának nyújtott támogatás felpörgetésének fenyegetésével késztetné Oroszországot béketárgyalásokra. A Kreml úgy reagált, nyitottak a tárgyalásra a „harctéri realitások” tükrében, vagyis az elfoglalt területeket semmiképpen nem adják vissza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×