Infostart.hu
eur:
361.7
usd:
308.08
bux:
138818.03
2026. április 19. vasárnap Emma
Palesztin férfi a magasba emel egy Palesztina a mi földünk feliratú plakátot egy bíróság épülete előtt az 1917-es Balfour-nyilatkozat miatt Nagy-Britannia ellen indított palesztin per első tárgyalási napján a ciszjordániai Nábluszban 2020. november 16-án. Palesztin ügyvédek keresetet nyújtottak be a szigetország ellen Lord Arthur Balfour egykori brit külügyminiszter deklarációja miatt, amelyben kifejezésre juttatta, hogy a brit kormány támogatja a zsidó törekvéseket egy zsidó nemzeti otthon létrehozására Palesztinában.
Nyitókép: MTI/EPA/Alaa Badarneh

Újabb palesztinbarát egyetemi tüntetés kavart vihart Berlinben

Ezúttal a tekintélyes Humboldt Egyetemen folytatódtak az elmúlt hetek palesztinbarát egyetemi tüntetései. A kampusz elfoglalásának a rendőrség vetett véget, az aktivistáknak csak egy része távozott önként. Az egyetem elnöke hangsúlyozta, hogy a a rendőri beavatkozás nem az ő döntése volt.

A mostani tüntetést megelőzően a közelmúltban hasonló palesztinbarát akciók voltak más berlini, illetve németországi egyetemeken is. A megmozdulásokra a korábbi amerikai egyetemi tüntetések nyomán került sor, a többnyire immár állandóvá vált, önálló palesztin államot követelő jelszavakkal, illetve transzparensekkel.

A Humboldt Egyetem kampuszán több mint 150 aktivista tüntetett, egy részüket rendőri beavatkozással kellett eltávolítani. Ezt megelőzően az egyetem vezetősége igyekezett távozásra bírni a tüntetőket, az a kísérlet azonban sikertelen volt. Az egyetem elnöke, a német média által idézett Julia von Blumenthal csalódottságát fejezte ki, hogy nem sikerült megegyezni az aktivistákkal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy eltávolításukra nem az ő döntése nyomán került sor.

"Az utasítás legfelsőbb szintről jött"

– idézték az elnököt, aki a Der Spiegelnek elismerte, hogy Berlin kormányzó polgármesterére, a CDU-s Kai Wegnerre utalt.

Nem sokkal később Funke médiacsoportnak nyilatkozó Marco Buschmann szövetségi igazságügyi miniszter állást foglalt a hatósági beavatkozás mellett. A miniszter szerint "rendre" van szükség. A palesztinbarát tüntetésekre utalva hangsúlyozta, hogy nem lehet szó semmifajta fenyegetésről, sértegetésről, és nem lehet szó a bűncselekmények semmi fajta jóváhagyásáról sem.

A maga részéről ugyanakkor annak a híve, hogy az oktatók folytassanak párbeszédet diákjaikkal, bátorítsák őket arra, hogy mondják el érveiket.

"Éppen az egyetemeken lenne szükség arra, hogy az erősebb érv essen latba, és nem a hangos kiabálás" – jelentette ki a miniszter.

Buschmann ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy Hamász iszlamista palesztin terrorszervezet felelős a Gázai övezet szenvedéseiért. "Németország pedig különleges felelősséggel tartozik Izraellel szemben" – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy aki ezzel a hozzáállással nem ért egyet, élhet a véleménynyilvánítás szabadságával. A határ túllépését azonban az jelenti, ha erőszakot hajtanak végre, vagy erőszakra buzdítanak, ha megsértik a személyiségi jogokat, vagy terrorista szervezetek szimbólumait használják.

"Az egyetemek különleges helyek, de nem lehetnek törvények kívül.

Az egyetemi krampuszon a tüntetésekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi demonstrációra" – jelentette ki. Ezért nyilvánvalóan jogos szerinte a rendőri fellépés, ha törvénysértésről van szó.

Címlapról ajánljuk
Orbán Zoltán: egyszerű módszerekkel segíthető a fecskeállomány visszaerősödése

Orbán Zoltán: egyszerű módszerekkel segíthető a fecskeállomány visszaerősödése

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tájékoztatása szerint hazatérő fecskéinknek az idei aszályos tavaszon ismét nehéz vagy éppen lehetetlen sarat találniuk, amivel tatarozhatnák vagy megépíthetnék fészkeiket. Körülbelül kétmillió fecske hiányzik az országból minden augusztusban, ennek két globális és két hazai oka van.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Támadásba lendült Oroszország, a Kreml nem valami biztatóan nyilatkozott a békéről – Orosz-ukrán háborús híreink vasárnap

Támadásba lendült Oroszország, a Kreml nem valami biztatóan nyilatkozott a békéről – Orosz-ukrán háborús híreink vasárnap

Mára virradóra az orosz erők közel 20 alkalommal támadták Dnyipro három járását drónok és tüzérség bevetésével, ezt Olekszandr Hanzsa, a megye katonai közigazgatási vezetője közölte. Egy ember megsebesült. Hanzsa szerint Nyikopol járásban a támadások célpontjai Nyikopol, Cservonohrihorivka, Mirove és Pokrovszk települések voltak. Az észak-ukrajnai Csernyihiv városát is hatalmas dróntámadás érte az Ukrinform tudósítása szerint, itt robbanásokat hallottak, és drónbecsapódásról is érkeztek jelentések. A lezuhant drón két lakóházban és egy oktatási intézményben okozott károkat. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap kijelentette, Moszkva "pozitívan értékeli az isztambuli tárgyalások újraindításának lehetőségét", azonban a "tárgyalások újraindításának kérdése nem az elsődleges prioritásunk". Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×