Infostart.hu
eur:
362.14
usd:
322.5
bux:
0
2026. november 10. kedd Réka
Palesztin foglyokat szállító izraeli katonai jármű hagyja el a Gázai övezetet 2023. november 21-én, amikor az izraeli szárazföldi erők elkezdték megtisztítani a Gázai övezet északi részén levő Dzsabálíja várost és menekülttábort a Hamász egységeitől és infrastruktúrájától. Az izraeli haderő az előző estén kerítette be Dzsabálíját. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Lemondott az izraeli katonai hírszerzés vezetője

Az ok: nem tudta megakadályozni a tavaly októberi Hamász-terrortámadást.

Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint a vezérkari főnök elfogadta Haliva lemondását, és megköszönte neki a szolgálatát. A katonai hírszerzés távozó vezetője már nem sokkal a mintegy 1200 halálos áldozatot követelő terrortámadást követően közölte, hogy úgy érzi, őt terheli a felelősség, amiért az megtörténhetett.

„Nem teljesítettük küldetésünket. Örökké magammal hordom a fájdalmat”

– vélekedett a vezérkari főnöknek küldött levelében a katonai hírszerzés vezetője, aki már másfél héttel a háború kitörése után felelősséget vállalt a történtekért. A katonatiszt bejelentette, hogy miután jelenleg gyakorlatilag már véget ért a gázai háború, úgy döntött, beváltja korábbi ígéretét, és lemond.

Haliva levelében állami vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazta a személyes felelősség meghatározására, amiért a Hamász támadása meglepetésként érte a katonai és a politikai vezetést. „Izrael Állam, Izrael népe és a jövő nemzedékek érdekében meggyőződésem, hogy állami vizsgálóbizottság felállítása a helyes lépés, amely képes kivizsgálni és alaposan, elmélyülten, átfogóan és pontosan feltárni mindazokat a tényezőket és körülményeket, amelyek a súlyos eseményekhez vezettek” – közölte Haliva.

Az izraeli hadsereg (IDF) tájékoztatása szerint Haliva egyeztetett a vezérkari főnökkel és a védelmi miniszterrel szolgálatának befejezéséről és visszavonulásáról.

Október 7. óta kiderült, hogy a katonai hírszerzés nem volt tisztában a Gázai övezetben történő eseményekkel, nem tudta megfelelően értelmezni a közelgő támadásra utaló jeleket, s még a tömeggyilkosság előtti napokban is félreértelmezte a Hamász és az Iszlám Dzsihád kiképző műveleteit.

Helyzetértékeléseikben azt ismételgették, hogy Izrael elrettentette a Hamászt, és nem értelmezték helyesen a terroristák szervezkedésének jeleit még a Gázai övezet környéke elleni támadás előtti órákban sem.

Haliva Eilatban nyaralt családjával és gyermekeivel, és nem vett részt a támadás előtti sorsdöntő éjszakán a legmagasabb katonai vezetés konzultációján, miután jelzéseket észleltek arról, hogy valami történik a gázai határon. Hajnali 3-kor asszisztense felhívta, hogy tájékoztassa a déli parancsnokság titkosszolgálati tisztjének információjáról, miszerint a Hamász háborúra készülhet, noha „megnyugtató jelek” is voltak.

Aznap hajnalban a hadsereg vezérkaránál megbeszélést tartottak, de a döntést másnap reggelre halasztották. A Hamász meglepetésszerű támadása helyi idő szerint reggel fél 7-kor kezdődött.

Címlapról ajánljuk
Európa már egy háború előszobájában lehet? Meglepő magyarázatot adott a szakértő

Európa már egy háború előszobájában lehet? Meglepő magyarázatot adott a szakértő

Az utóbbi napokban számos európai repülőjáratnak küldtek bombafenyegetést, csütörtökön például 18-nak. Emellett több nyugat-európai országban nagy bolthálózatok hűtőit olvasztották le hackerek. Hogy mi állhat a fenyegetések hátterében, és hogy lehet-e összefüggés az akciók között, arról Csiki Varga Tamást, a Stratégia és Védelmi Konzultációs Csoport elemzőjét kérdezte az InfoRádió.

Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Fenntarthatóság, klímaváltozás, kibertámadások – kifejezések, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat. Mit tenne, ha napokig nem férne hozzá a pénzéhez, mint a múlt héten Paraguayban milliók, vagy mihez kezdene, ha sokáig nem lenne áram, mint tavaly Spanyolországban rengeteg háztartás számára? A témáról Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató, környezettudós nyilatkozott az InfoRádióban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×