Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Palesztin foglyokat szállító izraeli katonai jármű hagyja el a Gázai övezetet 2023. november 21-én, amikor az izraeli szárazföldi erők elkezdték megtisztítani a Gázai övezet északi részén levő Dzsabálíja várost és menekülttábort a Hamász egységeitől és infrastruktúrájától. Az izraeli haderő az előző estén kerítette be Dzsabálíját. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Lemondott az izraeli katonai hírszerzés vezetője

Az ok: nem tudta megakadályozni a tavaly októberi Hamász-terrortámadást.

Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint a vezérkari főnök elfogadta Haliva lemondását, és megköszönte neki a szolgálatát. A katonai hírszerzés távozó vezetője már nem sokkal a mintegy 1200 halálos áldozatot követelő terrortámadást követően közölte, hogy úgy érzi, őt terheli a felelősség, amiért az megtörténhetett.

„Nem teljesítettük küldetésünket. Örökké magammal hordom a fájdalmat”

– vélekedett a vezérkari főnöknek küldött levelében a katonai hírszerzés vezetője, aki már másfél héttel a háború kitörése után felelősséget vállalt a történtekért. A katonatiszt bejelentette, hogy miután jelenleg gyakorlatilag már véget ért a gázai háború, úgy döntött, beváltja korábbi ígéretét, és lemond.

Haliva levelében állami vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazta a személyes felelősség meghatározására, amiért a Hamász támadása meglepetésként érte a katonai és a politikai vezetést. „Izrael Állam, Izrael népe és a jövő nemzedékek érdekében meggyőződésem, hogy állami vizsgálóbizottság felállítása a helyes lépés, amely képes kivizsgálni és alaposan, elmélyülten, átfogóan és pontosan feltárni mindazokat a tényezőket és körülményeket, amelyek a súlyos eseményekhez vezettek” – közölte Haliva.

Az izraeli hadsereg (IDF) tájékoztatása szerint Haliva egyeztetett a vezérkari főnökkel és a védelmi miniszterrel szolgálatának befejezéséről és visszavonulásáról.

Október 7. óta kiderült, hogy a katonai hírszerzés nem volt tisztában a Gázai övezetben történő eseményekkel, nem tudta megfelelően értelmezni a közelgő támadásra utaló jeleket, s még a tömeggyilkosság előtti napokban is félreértelmezte a Hamász és az Iszlám Dzsihád kiképző műveleteit.

Helyzetértékeléseikben azt ismételgették, hogy Izrael elrettentette a Hamászt, és nem értelmezték helyesen a terroristák szervezkedésének jeleit még a Gázai övezet környéke elleni támadás előtti órákban sem.

Haliva Eilatban nyaralt családjával és gyermekeivel, és nem vett részt a támadás előtti sorsdöntő éjszakán a legmagasabb katonai vezetés konzultációján, miután jelzéseket észleltek arról, hogy valami történik a gázai határon. Hajnali 3-kor asszisztense felhívta, hogy tájékoztassa a déli parancsnokság titkosszolgálati tisztjének információjáról, miszerint a Hamász háborúra készülhet, noha „megnyugtató jelek” is voltak.

Aznap hajnalban a hadsereg vezérkaránál megbeszélést tartottak, de a döntést másnap reggelre halasztották. A Hamász meglepetésszerű támadása helyi idő szerint reggel fél 7-kor kezdődött.

Címlapról ajánljuk
Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Augusztus 29-én népszavazást tartanak Izlandon arról, hogy az ország folytassa-e az évekkel ezelőtt félbeszakított uniós csatlakozási tárgyalásokat. A kérdés azután került újra napirendre, hogy az Egyesült Államok többször is jelezte, igényt tartana a szomszédos Grönlandra. Izland mellett Norvégiában is ismét felmerült az Európai Unióhoz való közeledés ügye. A változó geopolitikai helyzetről Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója beszélt az InfoRádió GeoTrendek című műsorában.

Baka András: A kétharmados többség sem jogosít fel mindenre

Baka András, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltje korábbi nyilatkozataiban még a ciklusokon átívelő mandátumok és a hatalommegosztás védelmének fontosságát hangsúlyozta, ám a kormánypárti bírálatok szerint most mégis asszisztál a Sulyok Tamás mandátumának megszüntetéséhez vezető alkotmánymódosításhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×