A dokumentumban kiemelték "az elszámoltathatóság biztosításának szükségességét" a nemzetközi emberi jogi törvények megsértésével kapcsolatban, hogy "véget lehessen vetni a büntetlenségnek".

A testület "mély aggodalmát fejezte ki az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértéséről szóló jelentések miatt, köztük a megszállt palesztin területeken feltehetőleg elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt".

Meirav Eilon Sahar, Izrael genfi ENSZ-nagykövete azzal vádolta a tanácsot, hogy "már régen cserbenhagyta az izraeli népet, és régóta a Hamászt védi".

A szavazás előtt kijelentette: "a határozat szerint Izraelnek nincs joga megvédeni a népét, míg a Hamász (palesztin iszlamista terrorszervezetnek) minden joga megvan ahhoz, hogy ártatlan izraelieket gyilkoljon és kínozzon". Hozzátette: "Az 'igen' szavazat a Hamászra leadott szavazat".

Az Egyesült Államok azért szavazott a határozat ellen, mert nem szerepel benne a Hamász konkrét elítélése az október 7-i támadás miatt, és mert az nem terrortámadásként szerepel benne. Azt viszont kijelentette Washington, hogy szövetségese, Izrael nem tett meg minden tőle telhetőt a polgári lakosságot érő károk mérséklése érdekében.

Michele Taylor amerikai nagykövet az Emberi Jogi Tanács ülésén emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok többször felszólította Izraelt: a Hamász elleni hadművelettel párhuzamosan kezdjen bele humanitárius műveletbe is a polgári áldozatok elkerülése és annak érdekében, hogy a segélyszervezetek biztonságosan végezhessék munkájukat.

"Ez nem történt meg, és mindössze hat hónap alatt több segélymunkás halt meg ebben a konfliktusban, mint korunk bármelyik másik háborújában" - hangsúlyozta.

A címlapon Meirav Eijon Sahár, Izrael állandó ENSZ-képviselője