Infostart.hu
eur:
363.66
usd:
308.45
bux:
136836.5
2026. április 17. péntek Rudolf
Ukrán polgári lakosok ötnapos katonai kiképzésük zárónapján egy Kijev környéki lőtéren 2024. január 12-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. Az önkéntes jelentkezőket a kijevi városi gárda valódi harctéri tapasztalattal rendelkező instruktorai képzik ki, hogy szükség eseté részt vehessenek városuk védelmében. Az előző évben mintegy húszezer civilt képeztek ki.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Ukrajna új javaslattal állt elő az orosz csapatok kivonására

Kínát be kell vonni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború befejezésére irányuló erőfeszítésekbe - vélekedett Ignazio Cassis svájci külügyminiszter vasárnap Davosban, a Kijev által előterjesztett béketervvel foglalkozó nemzetbiztonsági tanácsadók negyedik találkozóján, amelyen Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter új javaslattal állt elő.

"Kína jelentős szerepet játszik. Meg kell találnunk a módját, hogy bevonjuk ebbe a munkába" - jelentette ki Cassis a tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Kína ugyanakkor nem képviseltette magát a megbeszélésen.

"Az ukrán népnek sürgősen szüksége van a békére. Mindent meg kell tennünk, hogy véget vessünk ennek a háborúnak" - hangoztatta Cassis, hozzátéve: Oroszország és Ukrajna egyelőre nem hajlandó engedményeket tenni egymásnak. Kiemelte, hogy több ország is, amely párbeszédet folytat Oroszországgal, mint például Brazília, India és Dél-Afrika részt vett a davosi találkozón, így fontos szerepet játszhatnak majd a rendezésben.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője - aki szintén ott volt Davosban - a Telegramon arról számolt be, hogy a Kijev által kezdeményezett rendezvényen 81 ország és nemzetközi szervezet képviselője vett részt, több mint a harmadik, Máltában tartott találkozón. Kiemelte, hogy számos olyan ázsiai, afrikai és dél-amerikai ország is képviseltette magát a mostani találkozón, amely korábban nem vett részt a folyamatban. Az ukrán politikus rámutatott arra, hogy az ukrán védelmi erők két év alatt visszavették az Oroszág által megszállt terület több mint 50 százalékát, és "szerény saját haditengerészeti erejével" megsemmisítette az orosz fekete-tengeri flotta potenciáljának ötödét, biztonságossá téve ezáltal a Fekete-tengeri hajózást.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter egy olyan nemzetközi munkacsoport létrehozását javasolta az értekezleten, amely az orosz megszálló erők Ukrajnából való kivonásával foglalkozik. "A találkozón bemutattuk az ukrán elnök béketervének 6. pontját: az orosz csapatok kivonását Ukrajna területéről" - írta a Facebookon. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna szuverenitásának és területi épségének helyreállításáról nem lehet beszélni "az orosz csapatok és terrorszervezetek teljes kivonása és leszerelése nélkül". Javasolta ezért egy védelmi miniszteri és nemzetbiztonsági tanácsadói szintű nemzetközi munkacsoport létrehozását a csapatkivonási mechanizmus közös kidolgozására.

(A nyitóképen: Ukrán polgári lakosok ötnapos katonai kiképzésük zárónapján egy Kijev környéki lőtéren 2024. január 12-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. Az önkéntes jelentkezőket a kijevi városi gárda valódi harctéri tapasztalattal rendelkező instruktorai képzik ki, hogy szükség eseté részt vehessenek városuk védelmében. Az előző évben mintegy húszezer civilt képeztek ki.)

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×