eur:
393.91
usd:
363.6
bux:
66169.03
2024. március 1. péntek Albin
BMP-1TS ukrán lövészpáncélos. Forrás: NPO Praktika
Nyitókép: Forrás: NPO Praktika

Új páncélost vetettek be az ukránok - videó

A harcjármű egy régi szovjet/orosz fegyver korszerűsítésével született és valószínűleg nem sok készülhetett belőle.

Hivatalosan Szpisz (ukránul lándzsa) az elnevezése ennek a régi/új járműnek. Az alap, a már majdnem nyolcvan éve tervezett, BMP-1 lövészpáncélos, amely korának egyik legmeghatározóbb gyalogsági harcjárműve volt, bár hamar kiderültek a hibái. A két legnagyobb hiányossága a vékony páncélzat és a rosszul megválasztott fegyverzet.

A BMP-1 legfeljebb a kis kaliberű páncéltörő lőszerek és a viszonylag távol robbanó gránátok repeszei ellen nyújtott védelmet. A 73mm-es 2A28 GROM sima csövű ágyú első ránézésre ugyan tekintélyt parancslónak tűnhetett, főleg a kiegészítő 9M14 Maljutka, 9M111 Fagot, 9M113 Konkursz irányított páncéltörő rakétákkal együtt. De bebizonyosodott, hogy harc közben

az ágyú csak nehézkesen használható, a páncéltörő rakéták pedig nem elég hatékonyak a korszerű harckocsik ellen.

A szovjet mérnökök rövidesen új fegyvertornyot terveztek, amelybe már egy nagy tűzgyorsaságú 30mm-es gépágyú váltotta fel az elsődleges tűzfegyvert. Az új torony miatt viszont az egész járművet át kellett alakítani. Mivel a BMP-1-est sok országba exportálták (egykoron a Magyar Néphadsereg fegyverzetében is megtalálható volt), nem minden felhasználó tudta néhány évnyi használat után lecserélni a meglévő BMP-1ket az újabb változatra. Ehelyett inkább megpróbálták korszerűsíteni az egyébként nem is olcsó fegyvereket.

Ukrajnában is megindult egy modernizációs program 2014 -15 fordulóján. A cél az volt, hogy a lehető legkevesebb ráfordítással, viszonylag korszerű szintre lehessen felhozni a BMP-1-ket. Ezért úgy döntöttek, hogy olyan fegyvertornyot terveznek, amely tökéletesen illik a régi helyére, így nem kell semmi mást változtatni az alapjárművön.

Az új tornyot különböző vastagságú páncéllemezekből hegesztették és fő fegyvere a szovjet eredetű 2A72, 30 mm-es gépágyú ukrán változata, a ZTM-1. Ezt egy, ugyancsak 30 mm-es KBA-117-es automata gránátvető, valamint a PKT könnyű géppuska szintén helyben gyártott, AGS-17 változata egészíti ki. Persze a harckocsik, vagy megerősített fedezékek elleni páncéltörő rakétákat is ukrán eredetű fegyver, a BARRIER rendszer váltotta fel. Ennek két indító tubusát a torony oldalára szerelték. E mellé oldalanként három-három ködgránát vetőt is raktak, amik a harcjármű gyors álcázását segítik.

BMP-1TS ukrán lövészpáncélos páncéltörő rakétát indít. Forrás: NPK
BMP-1TS ukrán lövészpáncélos páncéltörő rakétát indít. Forrás: NPK "Techimpex"

A viszonylag fejelettnek mondható célzó optikához lézertávmérő, a pontos célzáshoz pedig tűzvezető számítógép tartozik. A fegyverzetet egyetlen irányzó kezeli, akárcsak a korábbi BMP-1-ben.

Ezzel el is érkeztünk a korszerűsített harcjármű leggyengébb pontjához.

Ugyanis a helyi háborúk tapasztalati azt mutatták, hogy egyetlen ember számára túl sok feladat a célok felkutatása, azonosítása, a leküzdésükhöz szükséges fegyverzet kiválasztása, majd a pontos célzás.

Ma már minden valamire való lövészpáncélosban - így a Magyar Honvédségnél hamarosan hadrendbe álló KF41 Lynx-nél is - két katona, egy parancsnok és egy irányzó osztja meg egymással ezeket a feladatokat. Ők alkotják a "hunter-killer" párost, ahol a parancsnok a "vadász", aki felderíti, azonosítja és kijelöli a célokat, a "gyilkosnak", vagyis a toronylövésznek, aki aztán megsemmisíti azt, az általa leghatékonyabbnak ítélt fegyverrel. Ez a feladat megosztás azért is hatékonyabb, mert a miközben az irányzó éppen a célra tüzel, a parancsnok már egy másik célpontot kereshet.

Egy kilőtt BMP-1TS ukrán lövészpáncélos 2022 márciusában a kelet-ukrajnai Volnovahában. Forrás: Telegram /
Egy kilőtt BMP-1TS ukrán lövészpáncélos 2022 márciusában a kelet-ukrajnai Volnovahában. Forrás: Telegram / "Artillery"

A modernizált ukrán BMP-1TS-ben azonban ilyen lehetőség nincs, mindent a toronylövésznek magának kell elvégeznie, ami harci stressz alatt túlságosan is megterhelő. Ezért is - no meg a ma már elfogadhatatlanul gyenge páncélvédettség miatt - nem készült nagyobb sorozat a modernizált lövészpáncélosból. Ráadásul a Zsitomriban lévő gyárat több súlyos orosz légitámadás érte, ami szintén akadályozhatta a program megvalósítását. Azt a néhány tucatnyi BMP-1TS-t viszont, ami elkészült - jobb híján - harcba is vetették. De a felsorolt hiányosságok miatt túl sok sikert nem arattak.

Címlapról ajánljuk

Gyulay Zsolt: tőlünk kérdezik a külföldiek, hogy kell sok F1-jegyet eladni

Ugyanis elfogyott az összes a július 21-ei Magyar Nagydíjra, már csak bizonyos kísérőeseményekre lehet bejutni – tudta meg az InfoRádió a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatójától. Gyulay Zsolt szerint még az autósport elitsorozatában sem szabad drasztikusan drágítani. Arról is beszélt, hogy jól halad az új depó építése, az év második felében pedig még nagyobb volumenű átalakítások jönnek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.01. péntek, 18:00
Kandrács Csaba
a Magyar Nemzeti Bank alelnöke
Nagyon megindult az orosz hadsereg, közben hatalmas tüntetés van Moszkvában - Híreink az ukrán frontról pénteken

Nagyon megindult az orosz hadsereg, közben hatalmas tüntetés van Moszkvában - Híreink az ukrán frontról pénteken

Pár nap alatt több település is orosz kézre került Avgyijivkától nyugatra. Ukrán tisztviselők attól tartanak, hogy nyárra összeomolhat a védelem, ha nem fokozza a NATO Kijev támogatását. Ma temetik Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivistát, közben több ezer ember demonstrál a néhai politikus mellett Moszkva utcáin. Közben európai és amerikai vezetők is sorra adják ki a nyilatkozatokat arról, hogy az orosz hadsereg megtámadhatja a balti államokat, ha végzett Ukrajnával. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×