Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Picture of conventionnal missile warheads, Russian made, on a rocket launcher, orientated towards a blue sky. A warhead is the explosive or toxic material that is delivered by a missile, rocket, or torpedo. It is a type of bomb.
Nyitókép: BalkansCat/Getty Images

Egyre többet költenek az országok atomfegyverekre - lista, összegek

A Nemzetközi Kampány az Atomfegyverek Felszámolásáért (ICAN) nevű szervezet adatai szerint 2022-ben is emelkedtek az atomfegyverek modernizálására és a nukleáris arzenálok bővítésére fordított kiadások.

A 2017-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett szervezet azt közölte, hogy a tavalyi már a harmadik olyan év volt, amelyben növekedtek ezek a kiadások: 82,9 milliárd dollárra rúgott az atomfegyverekre fordított összeg a kilenc, atomfegyverrel rendelkező országban, ami 3 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.

Az ICAN számításai szerint ez azt jelenti, hogy percenként majdnem 160 ezer dollárt költöttek el tavaly atomfegyverekre, ebből az összegből egy éven keresztül lehetett volna biztosítani mintegy 1,3 milliárd ember ivóvíz-szolgáltatását.

A jelentés szerint az Egyesült Államok többet költött atomfegyverekre, mint a másik nyolc atomhatalom együttvéve, összesen 43,7 milliárd dollárt. Második helyen állt Kína 11,7 milliárd dollárral, Oroszország 9,6 milliárd dollárral, majd Nagy-Britannia, Franciaország, India, Izrael, Pakisztán és Észak-Korea következett a sorban. A legnagyobb arányban az indiai ráfordítás emelkedett: az előző évhez képest 21,8 százalékkal többet, 2,7 milliárd dollárt költöttek nukleáris fegyverekre.

A nukleáris robbanófejek nagyjából 90 százalékát az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja.

Az atomfegyverek betiltásáért küzdő ICAN nemzetközi civil kezdeményezés, amely azt hangsúlyozza, milyen katasztrofális következményekkel járhat atomfegyver bevetése a Földön. Fontos erőfeszítéseket tett az atomfegyverek globális és teljes betiltásáról szóló nemzetközi szerződés (TPNW) megkötéséért, amely 2021-ben lépett hatályba, viszont azok az országok nem csatlakoztak hozzá, amelyek nyíltan vagy feltételezhetően atomfegyverrel rendelkeznek.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×