Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Nyitókép: Twitter/Volcaholic

Tíz kilométer magas hamufelhőt okádott egy vulkán - videó

Tíz kilométer magas hamu- és füstfelhőt okádott a levegőbe az oroszországi Kamcsatka-félszigeten lévő Bezimjannij-vulkán - számoltak be róla fotókat is megosztva orosz geológusok a hétvégén.

A három kilométer magas Bezimjannij a világ egyik legaktívabb tűzhányója, a félsziget fővárosától, Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól mintegy 350 kilométerre található. A térségében átmenetileg a legmagasabb, vörös veszélyességi fokozatot hirdették ki miatta a légi közlekedésre. Az orosz polgári védelem szerint azonban lakott területekre és az idegenforgalomra nem jelentett veszélyt.

A Moszkvától mintegy 6600 kilométerre keletre fekvő félsziget a világ egyik legnagyobb geotermikus aktivitású területe, nagyjából 30 aktív vulkánt tartanak rajta számon. A vulkanikus régió az UNESCO természeti világörökségi helyszínei között szerepel.

A Bezimjannij legemlékezetesebb kitörése 1956-ban volt, amikor az akkor 3080 méter magas tűzhányó csaknem egy köbkilométer vulkanikus anyagot lövellt a levegőbe rövid idő alatt, és emiatt magassága 280 méterrel csökkent.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×