Magyarország lojális szövetségesként már egy évvel a határidő előtt, idén teljesíteni fogja a NATO azon célkitűzését, amelynek értelmében a védelmi költségeknek el kell érniük a bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácskozását követő sajtóértekezletén arról számolt be, hogy még meg is fogja haladni a magyar GDP két százalékát a katonai büdzsé, ráadásul ezt jelentős gazdasági növekedés mellett érték el, minthogy még a tavalyi válságévben is 4,6 százalékos bővülést regisztráltak.

Magyarország azon kilenc NATO tagország között szerepel, akik az idei esztendőre tudják teljesíteni a 2 százalékos elvárást, ami kevesebb, mint a NATO-tagok egyharmadát jelenti

- hangsúlyozta. Azt a célt pedig hazánk már 2019 óta teljesíti, hogy a védelmi költségvetésének legalább 20 százalékát fordítsa fejlesztésekre, tavaly például a kiadások 48 százaléka ment kapacitásnövelésre. "Ezzel az első helyen végeztünk a harminc, illetve már harmincegy tagország közül. Tehát Magyarország a NATO-tagállamok közül a védelmi költségvetésének legnagyobb részét fordítja fejlesztésekre és új kapacitások létrehozására".

Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy mindez nagymértékben a hatalmas léptékű hazai védelmi ipari beruházásoknak köszönhető, amelyek Magyarország fizikai biztonságának szempontjából hosszú távú garanciát jelentenek.

Szijjártó Péter a NATO nyári vilniusi csúcstalálkozójának előkészítéséről szólva kiemelte, hogy annak

az Európát déli irányból érő kihívásokkal is foglalkoznia kell, ugyanis jól érezhető a bevándorlási nyomás erősödése.

Az ukrajnai háború egyik következményeként a világ könnyen destabilizálható pontjain élelmiszerellátási nehézségek alakultak ki, és ez erőszakos cselekményekhez vagy szélsőséges ideológiák terjedéséhez vezethet, illetve minden esetben növeli a terrorveszélyt, márpedig éppen ezek jelentik a migráció egyik legfőbb kiváltó okát - fejtette ki a tárcavezető.

"Ezért egyetértettünk a török kollégákkal és néhány más, alapvetően dél-európai felszólalóval abban, hogy a NATO-nak az egyre növekedő terrorfenyegetésekre és a délről érkező biztonsági kihívásokra is reflektálnia kell a következő csúcstalálkozón" - tájékoztatott.

A miniszter emellett megismételte, hogy továbbra is tiszteletben kell tartani azt a korábbi határozatot, miszerint az észak-atlanti szövetség nem részese az ukrajnai háborúnak, valamint mindent elkövet egy esetleges közvetlen NATO-Oroszország konfliktus megelőzése érdekében.

"Minden, ami azzal fenyeget, hogy a NATO esetleg részesévé válna ennek a háborúnak, az számunkra elfogadhatatlan"

- szögezte le.

Szóba került a tájékoztatón a NATO főtitkár, Jens Stoltenberg utódlásának kérdése is – számos aspiránsról lehet hallani, köztük van Ursula von der Leyen is. A tárcavezető szerint ezekre a hírekre még korai reagálni, egyelőre az egyeztetések nincsenek olyan szakaszban, hogy jelöltekről lehessen beszélni.

"A kínai béketerv jó kiindulópont"

A Kínáról szóló napirendi pont kapcsán Szijjártó Péter ismertette a magyar álláspontot, miszerint a kapcsolatot nem szabad katonai természetűként leírni. "Sőt, minél kevésbé katonai kapcsolatként írjuk le ezt az együttműködést, annál jobb" - közölte.

"Mi nem akarjuk, hogy a NATO Kína-ellenes blokká váljon. Mi nem látjuk a rivalizálásnak értelmét, nem látjuk ennek a logikáját, és nem látjuk, hogy ebből mi jó sülhetne ki. (.) Semmi olyan versenybe nem neveztünk be, és nem is akarunk benevezni, amely egy ilyen, rendszerek közötti versenyt hozna létre Kína és Európa vagy Kína és Magyarország között" - tette hozzá.

Aláhúzta: a kormány rivalizálás helyett a kölcsönösen előnyös együttműködésben érdekelt, amely nem pusztán lehetséges, de szükséges is, különös tekintettel az autóipari forradalomra, ugyanis az európai gyártók teljesen függővé váltak a dél-koreai és kínai elektromos akkumulátoroktól.

A miniszter úgy vélekedett, hogy a politikai döntéshozók elfelejtették, hogy miközben a kontinesen megvalósultak az elektromos autók gyártásához szükséges fejlesztések, nem jöttek létre a megfelelő kapacitások az elektromos akkumulátorok előállításához, ezekkel elsősorban a szektor kínai vállalatai rendelkeznek.

A miniszter úgy vélekedett, hogy az ukrajnai háború egyik legsúlyosabb következménye, hogy a világ újra elindult a blokkosodás irányába, ami Közép-Európa számára különösen rossz hír, hiszen a térség mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán. "Mi a blokkosodás helyett a konnektivitásban, az összeköttetések létrehozásában és fenntartásában hiszünk" - összegzett, mondván, inkább még szorosabbra kellene fűzni az együttműködést Kínával.

Végül kitért Kína ukrajnai béketervére, amely szerinte megfelelő kiindulási pont lehetne a nemzetközi tárgyalásokhoz.

"Mi azt szeretnénk, ha minél előbb megindulnának a béketárgyalások,

minél előbb tűzszünet lenne, mert minél előbb van tűzszünet, minél előbb indulnak béketárgyalások, annál több emberéletet tudunk megmenteni Ukrajnában" - fogalmazott.