Brüsszelből, az EU Energiaminiszteri Tanácsülése után jelentkezett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Emlékeztetett: a Nemzetközi Energiaügynökség és nemzetközi szakértők figyelmeztetése szerint reális a veszély, hogy

a 2023-as télen gázhiány léphet fel Európában.

Ennek több oka is lehet:

• idén a tavalyihoz képest mintegy 60 milliárd köbméternyi orosz gáz fog hiányozni az európai piacról.
• a Covid utáni kínai újranyitással az ország gazdasága hatalmas lendületet vett, és a tavalyi visszafogottságot követően idén jelentős földgázfelhasználás-növekedéssel számol mindenki, aminek nagy súlya lesz, hiszen Kína a világ legnagyobb földgázfelhasználó gazdasága.
• az új LNG-kapacitások nem épültek ki olyan mértékben, hogy az a kieső mennyiségeket pótolni tudná.

A veszélyt növeli, hogy nem tudni, a következő tél időjárása lesz-e annyira enyhe, mint az idei volt. Ráadásul az árak tekintetében is komoly versenyhátrányt szenved el Európa, itt hétszer annyit fizetnek az országok, mint amennyit az Egyesült Államok, és a villamosenergia ára a háromszorosa a kínainak.

A magyar álláspont szerint továbbra is az a megoldás, hogy több földgázt kell szállítani Európába, mert akkor fog csökkenni a termék ára, ez közgazdasági alapelv. Ehhez minél több földgázforrásra és minél több szállítási útvonalra van szükség, ami infrastruktúrafejlesztést és pragmatikus megközelítést követel a magyar kormány szerint.

Ehelyett az Európai Bizottság újabb földgázfogyasztás-csökkentési rendelettervvel állt elő – közölte Szijjártó Péter. Tavaly magyar és lengyel ellenszavazattal fogadta el az Energiaminiszteri Tanácsülés a 15 százalékos csökkentést. Ezt akkor a téli időszakra írták elő, ami a tárcavezető szerint a nagy és elosztottabb (ipar plusz fűtés) felhasználás miatt kisebb veszély volt, mint a mostani szabály, ami a nyári időszakra vonatkozik.

Ám most a téli fűtés fogyasztása híján kizárólag az iparra vonatkozik a visszafogás, ami így a gazdaság visszaeséséhez vezethet

– fejtette ki Szijjártó Péter. Ráadásul Brüsszel most ismét “lopakodó módon vesz el hatásköröket az országoktól”, ugyanis az energiamix és a gazdaságszerkezet meghatározása kifejezetten tagállami hatáskörbe tartozik.

"Az első ilyen döntés után Lengyelország az Európai Bírósághoz fordult, mondván, ilyen döntést csak egyhangúlag lehet hozni. Magyarország csatlakozott Lengyelországhoz abban a perben, és most is nemmel szavazott.

Ám a két országon kívül mindenki más támogatta, tehát előírtak egy újabb 15 százalékos földgázcsökkentési rendeletet az előző meghosszabbításaként.

Az Európába irányuló földgázmennyiség így még tovább csökkenhet, aminek következtében az ára nőni fog. Magyarország ezt a javaslatot sem szavazta meg" – fejtette ki Szijjártó Péter.

Nukleáris koalíció alakult

Az együttműködés francia vezetéssel jött létre, lévén az uniós felhasználás 61 százaléka náluk realizálódik. A nukleáris koalícióban 12 ország vesz részt, köztük Magyarország. (Európában egyébként 13 ország használ nukleáris energiát Európában, de a németek nem vesznek részt ebben az együttműködésben.)

"Európában 103 nukleáris blokk működik jelenleg, és a magyarokkal együtt 7 ország tervezi, készíti elő vagy építi a nukleáris erőművét. A következő időszakban nukleáris áttörés következik", több ország a nemzetközi energiapiacon tapasztalható extrém ingadozásokat ezen energiahordozó felhasználásával igyekszik kivédeni - mondta Szijjártó Péter.

Szoros együttműködésben állapodtak meg, hogy mesterséges, politikai-ideológiai alapon diszkrimináció ne történhessen a nukleáris energiával szemben. Ilyen diszkriminációra hozta példának a tárcavezető, hogy európai bank 1987-ben finanszírozott legutóbb nukleáris fejlesztést, de ide sorolta, hogy minden nukleáris engedélyeztetés rétestészta hosszúságúra nyúlik.

Azt akarják elérni, hogy

• az engedélyeztetés folyamata egyszerűsödjön,
• a jogi eljárásokat egyszerűsítsék a több évtizedes európai tapasztalatra alapozva,
• és közös képzési programok jöjjenek létre, hogy legyen elég szakember.

Magyarországnak egyébként már 9 országgal van képzési megállapodása.

Azt is képviseli ez a koalíció, hogy zöld hidrogénnek ismerje el az EU azt, amelyet nukleáris forrású villamosenergiával hoznak létre.

Paks 2-vel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta: a bővítést Európában folyamatosan gáncsolják, ez jó példa a fentiekre. A német kormány a Siemens Energynek nem engedélyezte, hogy a Paksra szükséges irányítási rendszert leszállítsák.

"Álhír volt, hogy a Roszatommal történő együttműködéstől elállna Magyarország, a kormány elkötelezett annak folytatására, pozitív tapasztalatai vannak" – mondta Szijjártó, ezt is a nukleáris energia elleni fellépések között említve. Az, hogy a Framatom szerepe növekedni fog a paksi beruházásban, azt jelenti: az irányítási rendszert a francia cég és a Siemens közösen szállította volna, de mivel a német kormány politikai okok miatt blokkolja a Siemens szerződéses részét, a franciákra kíván a magyar kormányzat nagyobb mértékben támaszkodni.