Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Ukrán önkéntesek orosz állásokat lőnek aknavetővel  a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 8-án. Bahmutot az ukrán védelmi erők tartják ellenőrzésük alatt, míg az orosz egységek erőiket a környező települések irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosítják.
Nyitókép: MTI/AP/Libkos

Brit hírszerzés: „gyilkos övezetté” változott Bahmut

A brit védelmi minisztérium a Twitterren posztolt a friss eseményekről.

A tárca úgy fogalmaz, hogy Bahmut gyakorlatilag „halálos övezetté” vált, mindez pedig valószínűleg nagy kihívást jelent az orosz Wagner zsoldos erők számára, amelyek megpróbálják folytatni a nyugat felé irányuló támadásukat – számolt be a Portfolio.

A titkosszolgálati jelentés szerint az elmúlt négy napban a Wagner csoport erői ellenőrzésük alá vonták a város keleti részének nagy részét, míg az ukrán erők a nyugati részét tartották, és lerombolták a Bahmutka folyó feletti kulcsfontosságú hidakat, „amely most a frontvonalat jelöli”.

A tárca szerint azzal, hogy az ukrán egységek nyugatról megerősített épületekből tudnak tüzelni, a terület gyilkos zónává, halálos övezetté vált, ami valószínűleg nagy kihívást jelent a Wagner-erők számára is a nyugat felé való előrenyomulásban.

A jelentés ugyanakkor arra is rámutat, hogy az ukrán erők és a nyugatra vezető utánpótlási vonalaik továbbra is sebezhetőek maradnak a védők északról és délről történő folyamatos orosz áttörési kísérletekkel szemben.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×