"Régóta repkednek már ilyen kínai ballonok a légkör legfelső rétegeiben" - nyilatkozta a londoni Financial Times-nak Cseng Ming-Din, a tajvani Központi Meteorológiai Iroda vezetője. Az elsőt még 2015-ben figyelték meg és azóta egyre több ehhez hasonló eszköz tűnik fel.

A tajvani szakértő cáfolta, hogy csupán légköri megfigyeléseket végeznének velük. Úgy véli, igazából kémballonokról van szó, amelyekkel a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg rendkívül kényes felderítési adatokat gyűjt számos országról. A teljesség igénye nélkül íme néhány a nagyobb port kavart esetek közül.

Tavaly februárban valóságos "balloninvázió" érte Tajvant: egyszerre négy léggömböt észleltek a sziget északi része felett, ott, ahol a légvédelem legfontosabb bázisai is vannak. 2022. januárjában India egén lebegett egy hatalmas, hófehér ballon, két évvel korábban pedig a japán Szendai város felett láttak egy ugyanilyet. A múlt hét végén aztán előbb az Egyesült Államok felett, majd majd Dél-Amerika egén tűnt fel egy-egy gyanús léggömb.

U.S. officials say that efforts ordered by President Joe Biden to strengthen defenses against Chinese espionage helped identify last week’s spy balloon — and determine that similar flights were conducted at multiple points during the Trump administration. https://t.co/sdXlOcVbDV

— The Associated Press (@AP) February 6, 2023

Pekingben minden esetben azt hangoztatták, hogy csupán meteorológiai megfigyelésekről volt szó. Ennek azonban jócskán ellentmond, hogy a ballonok a kínai hadsereg felügyelete alatt állnak. Persze a katonáknak is fontos tudniuk, hogy milyen idő várható, de nem biztos, hogy ennek az információnak egy másik ország vagy kontinens légköréből kellene származnia - emlékeztet a portál.

Ráadásul egyszer még a kínai kormány is "elszólta" magát. 2018-ban hivatalosan is elismerték, hogy hiperszonikus rakétákkal való kísérletezéshez használtak ilyen, nagyon nagy magasságba emelkedő ballonokat. Az amerikai hírszerzés által megfigyelt egyik "lufi"-n három, rakétához hasonló szerkezetet vettek észre. Kínai médiabeszámolók szerint ezek egy új fejlesztésű, hiperszonikus rakéta modelljei voltak. Erről egyébként még a kínai állami televízió, a CCTV is beszámolt egy rövid riportban, ami aztán a Douyin-on (a TikTok Kínában használható, de a kormányzat által erősen ellenőrzött alkalmazása) persze futótűzként terjedt.

Ám röviddel később nyomtalanul eltűnt a beszámoló az internetről.

A levegőnél könnyebb repülőeszközök fejlesztését hivatalosan a pekingi tudományos akadémia két intézete irányítja. Velük azonban szorosan együttműködik a hadsereg rakétacsapatainak parancsnoksága is. Ezt azzal indokolják, hogy minél közelebb akarják hozni a civil és a katonai technológiák fejlesztését, hogy szükség esetén előbbiek is használhatók legyenek hadi célokra, mert így az ország védelmi képességei erősödnek.

A katonák főleg hírszerzésre, felderítésre és megfigyelésre használják a ballonokat. Seu Jih-siang a tajvani Nemzeti Védelmi és Biztonsági Kutatások Intézetének munkatársa szerint nagyon komoly megfigyelő műszereket hordoznak ezek a léggömbök. Radart, hőképalkotó érzékelőket, vagy a rádióforgalmazást lehallgató berendezéseket, attól függően, hogy mi a feladat. A berendezések napelemek segítségével nagyon hosszú ideig működhetnek, a begyűjtött adatokat pedig műholdon keresztül juttatják vissza a bázisra. A tajvani szakértő azt is elmondta, hogy újabban már különleges, számítógépes programok fejlesztéséhez is ilyen léggömböket használnak.

A szoftverekkel a felderítő és a tűzvezető radarok hatékonyságát próbálják növelni.

A hirtelen hőmérséklet- és páratartalom-ingadozások az atmoszféra alsó részében gyakran a rádióhullámok váratlan törését, eltérítését idézik elő. Kialakulhatnak olyan csatornák is, amelyekben a rádióhullámok „csapdába esnek” és nagy távolságra jutnak el. A változások nagyon komolyan befolyásolhatják a radarok hatékonyságát.

Jó esetben ez azt eredményezi, hogy egy alacsonyan szálló gépet a vártnál sokkal messzebbről lehet észlelni. Rosszabb esetben viszont még egy magasan és bőven a rádiólokátor hatótávolságán belül repülő cél felderítése is nehézségekbe ütközik. Ezeket az anomáliákat próbálják a mérnökök szoftveres úton ellensúlyozni. A számítógépes programokkal a nagy hatótávóságú rakéták célra vezetése is sokkal pontosabbá válik, vagy éppen az elhárításuk lesz jóval könnyebb.

A magas légkörben lebegő ballonok tökéletesen megfelelnek az ilyen szoftverek kipróbálásához is.

Mindenesetre az amerikaiak figyelmét igencsak felkeltették a kínai repülőszerkezetek, főleg azok a műszerek, amiket a léggömbök alá függesztenek. Az Egyesült Államok haditengerészete gőzerővel keresi a nemrég lelőtt kínai léggömb maradványait. Peking ellenben bejelentette: az eszköz kínai tulajdon és ezért követeli a roncsok átadását - azután, hogy kezdetben vonakodtak elismerni, hogy közük lenne a ballonhoz.

Watched a jet shoot down the Chinese spy baloon from my front porch. #ChineseSpyBalloon pic.twitter.com/eCDNwDq3JL

— alex (@__alex__davis__) February 4, 2023