Infostart.hu
eur:
384.08
usd:
330.01
bux:
122632.3
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: TRT World/YouTube

Koránt égettek a Törökország elleni tüntetésen Stockholmban – videó

Koránt is égettek a Törökország és a NATO-csatlakozás elleni tüntetésen szombaton Stockholmban, ami tovább mélyítette a két ország közötti feszültséget, miközben Svédországnak szüksége van a török jóváhagyáshoz a NATO-csatlakozáshoz.

„A lehető leghatározottabban elítéljük a szent könyvünk elleni aljas támadást. (.) Teljességgel elfogadhatatlan a szólásszabadság jegyében történt engedélyezése ennek az iszlámellenes támadásnak, amely muszlimokat vesz célba, és sérti a szent értékeinket” – reagált a török külügyminisztérium.

A tárca azután adta ki a közleményt, hogy a török nagykövetség közelében, fémkordonok védelmében és erős rendőri biztosítás mellett egy radikális jobboldali iszlám- és bevándorlásellenes dán–svéd aktivista elégette a Korán egy példányát.

Az „iszlamofób provokációkat” visszataszítónak nevezve elhatárolódott a történtektől a svéd külügyminiszter is. „Svédországban messzemenően tiszteletben tartjuk a kifejezési szabadságot, de ez nem jelenti azt, hogy a svéd kormány vagy én magam támogatnám a tüntetésen kifejtett nézeteket” – írta Twitter-üzenetében Tobias Billström.

„Ha valaki szerint nem kell a szólásszabadság, máshol kell élni” – mondta egyebek mellett több mint egyórás szónoklatában a gyakorlott Korán-égető Rasmus Paludan, a Kemény Vonal nevű dán radikális jobboldali párt vezetője, aki svéd állampolgár is egyben.

A rendőrség pénteken úgy ítélte meg, hogy a svéd alkotmány, valamint a svédországi szólás- és gyülekezési szabadság nem teszi lehetővé a tüntetésnek a közrend nevében történő betiltását.

Rasmus Paludan akciójának rendőrségi engedélyében az szerepelt, hogy az iszlám és az ellen tiltakozik, amit ő Recep Tayyip Erdogan török elnöknek a svédországi szólásszabadságba való beavatkozási kísérletének nevez.

Egy másik tüntetést a kurdokkal valós szolidaritás jegyében és Svédország NATO-csatlakozása ellen tiltakozva tartottak szombaton Stockholmban. Törökbarát demonstrálók egy csoportja pedig a török nagykövetség közelében tartott gyűlést. Mindhárom megmozdulást engedélyezte a rendőrség.

A kurdpárti, NATO-csatlakozást ellenző tüntetésen, amelyen a szónokok egy, „Mi mind PKK vagyunk” feliratú transzparens előtt álltak, több száz kurdbarát és baloldali radikális szimpatizáns vett részt. A svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként Ankara a más országok mellett Törökországban, Svédországban és az Egyesült Államokban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadatását követeli

A rendőrség szerint mindhárom tüntetés békésen zajlott.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×