INFORÁDIÓ
2022. december 9. péntek
Natália

irán

atom

urándúsítás

atombomba

Irán, 2022. június 26.Az iráni védelmi minisztérium által közreadott képen felbocsátanak egy Zuljanah hordozórakétát egy meg nem nevezett helyszínről Iránban 2022. június 26-án.

Irán már csak egy lépésre van az atombomba létrehozástól

Ez már az atomfegyverhez közeli szint – Irán 60%-osra növeli az urán dúsítottságát két atomtelepén, azt követően, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségben egy Teheránt elítélő határozati javaslatot fogadtak el. Emellett Irán jelentősen fokozni akarja dúsítási kapacitásait.

Azt, hogy Irán 60%-ra növelte a fordov-i nukleáris telepén dúsított urán dúsítottsági szintjét a helyi állami média jelentette. Emellett az Iszfahan közelében fekvő Natanz-komplexumban is feltöltötték a dúsító centrifugákat.

Az Iszlám Köztársaság az utóbbi időben, 2021-ben tett hasonló lépést a natanzi telep elleni támadás nyomán, amit Izrael számlájára írt. Azóta korszerűbb centrifugákat helyezett üzembe, amelyekkel gyorsabban megy a dúsítás és könnyebb átállítani a dúsítási szintet.

Szakértők szerint

a 60%-os dúsítottsági szint egy lépésre van az atomfegyverben is használható urántól,

amelyet 90%-osra kell dúsítani. Az atomfegyverek potenciális elterjedését megfigyelő elemzők szerint Iránnak elegendő, 60%-os dúsítottságú uránja van ahhoz, hogy azt továbbdúsítva legalább egy atombombát tudjon létrehozni.

Teherán, amely hosszú idő óta néz farkasszemet a külvilággal programja miatt, folyamatosan azt állítja, hogy nukleáris projektjei békés és polgári célokat szolgálnak.

A dúsítás mostani fokozása válasz volt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tagjai által elfogadott nyugati határozati javaslatra, amely elítélte Teheránt, mert „nem működik együtt”.

Közben megfeneklettek a 2015-ös nemzetközi atomalku felélesztésére tett lépések – ez az egyezmény tette lehetővé Iránnak, hogy a nukleáris program korlátozásával enyhítsék a gazdaságát gúzsbakötő nemzetközi szankciókat. (Az elnyomás és gazdasági helyzet miatt az utóbbi hetekben is masszív tiltakozások robbantak ki Iránban, amelyekre a hatalom brutálisan válaszolt és sokan meghaltak.)

Az atomalku 2018-ban kezdett összeomlani, amikor Donald Trump volt amerikai elnök kiléptette országát az egyezményből és visszaállította a szankciókat, amelyekkel Washington az Iránnal kereskedő, harmadik országbeli cégeket is büntet.

Az egyezményben továbbra is részt vevő Nagy-Britannia, Németország és Franciaország kedden nyilatkozatban ítélte el Teherán újabb lépését: „ezzel jelentősen növelték az atomfegyverek elterjedésének kockázatát, úgy, hogy nem adtak lépésükre hihető, polgári magyarázatot” – írták.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség – amely közben az ukrajnai Zaporijzsje Erőmű körüli veszélyekre is kénytelen figyelni – korábban közölte: szerinte Irán már így is megnövelte dúsított uránkészleteit. Az elítélő határozati javaslatban pedig azt hangsúlyozta, hogy az irániak továbbra is akadályozzák a NAÜ hozzáférését, hogy szakértői figyelemmel tudják kísérni az iráni atomtelepeken folyó tevékenységet.

Az irániak két éve nem engedik be az ellenőröket

és öt hónapja leszerelték a NAÜ megfigyelő eszközeit.

Egy további jelentés szerint Irán nem hajlandó információt szolgáltatni arról, hogy három, be nem jelentett telephelyén feldolgozott urán nyomaira bukkantak – ami akadályozza az atomalku felélesztésére tett erőfeszítéseket.

Nyitókép: MTI/EPA/Iráni védelmi minisztérium
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018