Azt, hogy Irán 60%-ra növelte a fordov-i nukleáris telepén dúsított urán dúsítottsági szintjét a helyi állami média jelentette. Emellett az Iszfahan közelében fekvő Natanz-komplexumban is feltöltötték a dúsító centrifugákat.

Az Iszlám Köztársaság az utóbbi időben, 2021-ben tett hasonló lépést a natanzi telep elleni támadás nyomán, amit Izrael számlájára írt. Azóta korszerűbb centrifugákat helyezett üzembe, amelyekkel gyorsabban megy a dúsítás és könnyebb átállítani a dúsítási szintet.

Szakértők szerint

a 60%-os dúsítottsági szint egy lépésre van az atomfegyverben is használható urántól,

amelyet 90%-osra kell dúsítani. Az atomfegyverek potenciális elterjedését megfigyelő elemzők szerint Iránnak elegendő, 60%-os dúsítottságú uránja van ahhoz, hogy azt továbbdúsítva legalább egy atombombát tudjon létrehozni.

Teherán, amely hosszú idő óta néz farkasszemet a külvilággal programja miatt, folyamatosan azt állítja, hogy nukleáris projektjei békés és polgári célokat szolgálnak.

A dúsítás mostani fokozása válasz volt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tagjai által elfogadott nyugati határozati javaslatra, amely elítélte Teheránt, mert „nem működik együtt”.

Közben megfeneklettek a 2015-ös nemzetközi atomalku felélesztésére tett lépések – ez az egyezmény tette lehetővé Iránnak, hogy a nukleáris program korlátozásával enyhítsék a gazdaságát gúzsbakötő nemzetközi szankciókat. (Az elnyomás és gazdasági helyzet miatt az utóbbi hetekben is masszív tiltakozások robbantak ki Iránban, amelyekre a hatalom brutálisan válaszolt és sokan meghaltak.)

Az atomalku 2018-ban kezdett összeomlani, amikor Donald Trump volt amerikai elnök kiléptette országát az egyezményből és visszaállította a szankciókat, amelyekkel Washington az Iránnal kereskedő, harmadik országbeli cégeket is büntet.

Az egyezményben továbbra is részt vevő Nagy-Britannia, Németország és Franciaország kedden nyilatkozatban ítélte el Teherán újabb lépését: „ezzel jelentősen növelték az atomfegyverek elterjedésének kockázatát, úgy, hogy nem adtak lépésükre hihető, polgári magyarázatot” – írták.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség – amely közben az ukrajnai Zaporijzsje Erőmű körüli veszélyekre is kénytelen figyelni – korábban közölte: szerinte Irán már így is megnövelte dúsított uránkészleteit. Az elítélő határozati javaslatban pedig azt hangsúlyozta, hogy az irániak továbbra is akadályozzák a NAÜ hozzáférését, hogy szakértői figyelemmel tudják kísérni az iráni atomtelepeken folyó tevékenységet.

Az irániak két éve nem engedik be az ellenőröket

és öt hónapja leszerelték a NAÜ megfigyelő eszközeit.

Egy további jelentés szerint Irán nem hajlandó információt szolgáltatni arról, hogy három, be nem jelentett telephelyén feldolgozott urán nyomaira bukkantak – ami akadályozza az atomalku felélesztésére tett erőfeszítéseket.