Infostart.hu
eur:
388.46
usd:
331.49
bux:
109475.35
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Az LNG Rivers nevű tartályhajó, amely 135.000 köbméter gázt képes szállítani.
Nyitókép: Wikipédia

Ennyivel kevesebb gáz jöhet jövőre Európába

Az Európai Unió (EU) teljesen felkészült a télre, mindent megtett az energiaellátás biztosítására, intézkedéseinek hatására a gázárak nagyjából kétharmadával csökkentek augusztushoz képest - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke szerdán.

Ursula von der Leyen az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésének a legutóbbi, október végén tartott EU-csúcs eredményeit értékelő vitáján azt mondta, az EU-nak a válságot arra kell használnia, hogy a tiszta, zöld, megújuló energiaforrások kiaknázása felé forduljon. Szavai szerint ez nemcsak az éghajlatnak tesz jót, hanem az energiabiztonság szavatolása szempontjából is helyes irány egy olyan időszakban, amikor a gáz nehezen elérhető árucikk.

A megújuló energiák használata már jövőre 14 milliárd köbméter gázt válthat ki Európában.

Az uniós bizottság elnöke közölte, amíg az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország 80 százalékkal csökkentette az Európába irányuló gázexportját, az Európai Unió több mint kétszeresére növelte a cseppfolyósított földgáz (LNG) importját az Egyesült Államokból a tavalyi 22 milliárd köbméterről 48 milliárd köbméterre. Ez lehetővé tette az európai gáztárolók 95 százalékos feltöltését. Ezzel párhuzamosan a tagországok 15 százalékkal csökkentették a gázfogyasztásukat.

Figyelmeztetett arra, hogy a tél végén az Európai Unió a korábbinál nagyobb kihívásokkal szembesülhet. Oroszország teljesen leállíthatja az európai gázellátást. Elképzelhető, hogy a globális LNG-kapacitás nem fog elég gyorsan növekedni ahhoz, hogy pótolja az orosz gázkimaradás okozta a hiányt. Az ázsiai energiafelhasználás növekedése pedig a globális LNG-készletek nagy részét igényelheti, aminek hatására

jövő nyáron Európa mintegy 30 milliárd köbméterrel kevesebb gázzal számolhat a tárolók feltöltéséhez.

Kijelentette: az európai ipar versenyképességét meg kell védeni, és folyamatos hozzáférést kell biztosítani az energiához megfizethető áron.

Az EU ezek érdekében frissítette az állami támogatások ideiglenes válságkezelési keretrendszerét, és megemelte a kis- és közepes vállalkozások, valamint az energiaigényes iparágak támogatásának felső határát. Mindez vonzóvá teszi Európát az ipar számára.

"Üdvözlöm a globális versenyt, ugyanis ösztönzi az innovációt, növeli a hatékonyságot és biztosítja a fejlődést. Ugyanakkor ahhoz, hogy hatékony legyen, tisztességesnek kell lennie. Egyenlő versenyfeltételekre van szükség, és nem engedhető meg a piac torzulása vagy bármiféle hátrányos megkülönböztetés az európai vállalatokkal szemben - tette hozzá beszédében Ursula von der Leyen.

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a vitában azt hangsúlyozta, hogy az uniós csúcson elhatározott közös gázbeszerzést valóra kell váltani. Ennek érdekében fontosnak nevezte, hogy az uniós illetékesek gyorsan és hatékonyan tárgyaljanak megbízható partnerekkel az EU gazdasági biztonsága és a jólét szavatolása érdekében. "Nem lenne értelme annak, ha az ukrajnai háború miatti rendkívüli bevételek elszegényítenék az európai embereket és csökkentenék a vállalatok versenyképességét" - fogalmazott.

Michel közölte azt is, hogy az Európai Tanács várja az uniós bizottságnak a gázársapka ideiglenes keretére vonatkozó javaslatát.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes tagállamok energia-kitettsége különböző. Véleménye szerint ezért

elfogadható az Európai Unió Tanácsában született megállapodás, amely alapján a gázársapka esetleges bevezetése nem veszélyeztetheti a gázellátást biztosító szerződéseket.

A fideszes képviselő szerint, november 9-én, 33 évvel a berlini fal leomlását követően sem egységes Európa. Ideológiai okokból különböztetnek meg tagállamokat, így Lengyelországot és Magyarországot is a pénzügyi alapokhoz való hozzáférés tekintetében. Magyarország a vállalt kötelezettségeinek eleget tesz. "Reméljük, hogy most már az Európai Bizottság is teljesít" - tette hozzá Gál Kinga.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője azt monda, az ukrajnai háború okozta energiaválság nehéz időszakot szabadított Európára, ami azonnali, európai megoldásokat követel. Számos intézkedési javaslatot sorolva hangsúlyozta: fel kell gyorsítani az átállást a megújuló energiaforrások használatára.

Sajnálatát fejezte ki, hogy egyes uniós tagállamok a zöld energiaforrások kiaknázásának ösztönzése helyett akadályozzák azok használatát. Szavai szerint

a magyar kormány egyebek mellett ellehetetleníti a napenergia használatát, vagy a szélerőművek alkalmazását.

A momentumos EP-képviselő végezetül "drámai hibának" nevezte az Oroszországtól való függőséget, ugyanis - mint kiemelte - az orosz "önkényuralmi rezsim" a gazdasági eszközöket politikai célokra és nyomásgyakorlásra használja.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×