Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Megállapodásra jutott Szerbia és Koszovó a határátlépéssel kapcsolatos vitában

A koszovói szerbek és minden más állampolgár ezentúl szabadon utazhat Szerbia és Koszovó között személyazonosító okmányával - jelentette be az unió külügyi biztosa

Szerbia és Koszovó megállapodásra jutott a határukon történő átkelés körüli vitában - jelentette be szombaton Josep Borrell, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

"Megvan a megegyezés. A koszovói szerbek és minden más állampolgár ezentúl szabadon utazhat Szerbia és Koszovó között személyazonosító okmányával" - írta Borrell a Twitteren, hozzátéve, hogy a felek között közvetítő Európai Unió garanciákat kapott Albin Kurti koszovói miniszterelnöktől ennek a megállapodásnak a betartására.

A Szerbia és Koszovó kapcsolatának helyreállítását célzó, úgynevezett Belgrád-Pristina párbeszéd ülései során arra az eredményre jutottak, hogy

Szerbia megszünteti a koszovóiak számára eddig kötelező kilépő és belépő dokumentumokat a határátkeléshez, cserébe Koszovó pedig vállalja, hogy nem vezet be ilyen kötelezettséget a szerbek számára

- részletezte Borrell a megállapodást.

Aleksandar Vucic szerb elnök és Albin Kurti koszovói kormányfő a hét elején folytatott tárgyalást Brüsszelben Borrell közvetítésével.

A két országnak még megállapodásra kell jutni a rendszámtáblákhoz kapcsolódó nemrég újra fellángolt vitában. Koszovó a nyár folyamán felvetette, hogy szeptembertől a szerb rendszámtáblájú autók nem léphetnének be az országba, és a belépésnél ideiglenes koszovói táblát kellene igényelniük. A tervezett intézkedés hírére a koszovói szerbek úttorlaszokat állítottak fel a határállomások közelében, végül később eltávolították azokat.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Éppen ezért Szerbia mindeddig nem volt hajlandó elismerni a koszovói dokumentumokat, és követelte azok szerbre cserélését. Albin Kurti viszont azt hangoztatta: minden a kölcsönös elismerésen múlik, vagyis ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét, akkor a koszovóiak hozzáállása is megváltozik.

A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó 100 százalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt. Koszovó függetlenségét elismeri az Egyesült Államok és öt kivételével valamennyi EU-tagállam, számos más ország, köztük Oroszország és Kína viszont nem.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×