Infostart.hu
eur:
350.06
usd:
301.63
bux:
135724.68
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid

Megállapodásra jutott Szerbia és Koszovó a határátlépéssel kapcsolatos vitában

A koszovói szerbek és minden más állampolgár ezentúl szabadon utazhat Szerbia és Koszovó között személyazonosító okmányával - jelentette be az unió külügyi biztosa

Szerbia és Koszovó megállapodásra jutott a határukon történő átkelés körüli vitában - jelentette be szombaton Josep Borrell, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

"Megvan a megegyezés. A koszovói szerbek és minden más állampolgár ezentúl szabadon utazhat Szerbia és Koszovó között személyazonosító okmányával" - írta Borrell a Twitteren, hozzátéve, hogy a felek között közvetítő Európai Unió garanciákat kapott Albin Kurti koszovói miniszterelnöktől ennek a megállapodásnak a betartására.

A Szerbia és Koszovó kapcsolatának helyreállítását célzó, úgynevezett Belgrád-Pristina párbeszéd ülései során arra az eredményre jutottak, hogy

Szerbia megszünteti a koszovóiak számára eddig kötelező kilépő és belépő dokumentumokat a határátkeléshez, cserébe Koszovó pedig vállalja, hogy nem vezet be ilyen kötelezettséget a szerbek számára

- részletezte Borrell a megállapodást.

Aleksandar Vucic szerb elnök és Albin Kurti koszovói kormányfő a hét elején folytatott tárgyalást Brüsszelben Borrell közvetítésével.

A két országnak még megállapodásra kell jutni a rendszámtáblákhoz kapcsolódó nemrég újra fellángolt vitában. Koszovó a nyár folyamán felvetette, hogy szeptembertől a szerb rendszámtáblájú autók nem léphetnének be az országba, és a belépésnél ideiglenes koszovói táblát kellene igényelniük. A tervezett intézkedés hírére a koszovói szerbek úttorlaszokat állítottak fel a határállomások közelében, végül később eltávolították azokat.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Éppen ezért Szerbia mindeddig nem volt hajlandó elismerni a koszovói dokumentumokat, és követelte azok szerbre cserélését. Albin Kurti viszont azt hangoztatta: minden a kölcsönös elismerésen múlik, vagyis ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét, akkor a koszovóiak hozzáállása is megváltozik.

A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó 100 százalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt. Koszovó függetlenségét elismeri az Egyesült Államok és öt kivételével valamennyi EU-tagállam, számos más ország, köztük Oroszország és Kína viszont nem.

Címlapról ajánljuk
Elemző a vendégmunkás-tilalomról: szektorális problémák vannak, bizonyos területekre nem lehet magyar munkaerőt találni

Elemző a vendégmunkás-tilalomról: szektorális problémák vannak, bizonyos területekre nem lehet magyar munkaerőt találni

A munkanélküliség Magyarországon négy százalékos, de ennek csak egy kis része irányítható vissza a munkaerőpiacra, ezért fontos a vendégmunka szerepe – hangsúlyozta Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója az InfoRádióban. A FruitVeB elnöke, Apáti Ferenc szerint a vendégmunkások stopja éppen azokat a szegmenseket érintheti a leghátrányosabban, amelyek magasabb hozzáadott értékeket állítanak elő.

Magyar Péter az Országgyűlésben: az Orbán-kormány elkezdett építeni egy migránstábort, de közben hazudott a szavazóknak

A miniszterelnök a hétfői ülésen napirend előtt idézett egy mondatot egy 2024-es kormányzati jegyzőkönyvből: „A migrációs feszültséget 2026-ra szükséges kiélezni” – az Orbán-kormány élezni akarta a helyzetet, nem megoldani, mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Tisza-kormány: Orbán Viktor jövőjéről is szavaztak a parlamentben, több fontos ügyben is dönt a parlament

Tisza-kormány: Orbán Viktor jövőjéről is szavaztak a parlamentben, több fontos ügyben is dönt a parlament

Magyar Péter miniszterelnök hétvégén dokumentumokkal igazolta, hogy az előző kabinet 2024 nyarán egy 500 fős migránstábor kialakítását készítette elő Vitnyéd-Csermajorban, amelyre mintegy egymilliárd forintot költöttek. A hétvégén kiderült: a kormány felülvizsgálja az idei költségvetést, a pedagógusok bérkorrekciójáról társadalmi egyeztetést indított, és új vezetőket nevezett ki az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat élére. Hétfőn délelőtt Magyar Péter közölte, ma megszavazza az Országgyűlés, hogy maximum nyolc évig lehet valaki magyar miniszterelnök.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×