eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Olaf Scholz német kancellár (k) beszédet mond a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. március 23-án. Egyéb témák mellett a kancellári hivatal költségvetéséről tanácskoznak a képviselők.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ambivalens játékhoz vezet az orosz gázkérdés Németországban

Egyre inkább aggódik a német politikai elit, hogy az Északi Áramlat-1 vezeték hétfőn kezdődött éves karbantartása után sem érkezik majd az országba orosz gáz. Oroszország technikai problémákra hivatkozva az elmúlt hetekben is csak a szerződéses mennyiség töredékét szállította. Ha pedig a jövőben sem lesz elég gáz, az akár a német kormánykoalíción belüli ellentétek kiéleződéséhez, és annak szakadásához is vezethet – nyilatkozta a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója.

Bauer Bence szerint a német politikai elit készül arra, hogy tíz nap elteltével nem biztos, hogy ténylegesen visszaáll majd a gázszállítás az Északi Áramlaton. Akkor viszont nagy baj lesz Németországban, ugyanis a német gáztárolók töltöttsége még nem elégséges ahhoz, hogy átvészeljék a téli időszakot, ami viszont már a lakosságban is aggodalmakat szül – tette hozzá érdeklődésünkre.

Elmondása alapján mind a gazdaság, mind a lakossági terület kitett az orosz földgáznak, sőt, szabadidős létesítmények is érintettek. Olyannyira, hogy például egyes városok már bezárni kényszerültek az uszodáikat, és mindenütt az energiahatékonyságra hívják föl a figyelmet, azzal együtt, hogy egy energiaszűkös időszakban elsőként az ipari termelést szokás kikapcsolni, és csak azt követően jöhet a lakossági korlátozás.

Az igazgató érdekességként megjegyezte, hogy Németországban nincs havi diktálás, évente egyszer van rezsielszámolás, és csak akkor döbbennek rá sokan, hogy milyen mértékben drágultak az energiahordozók. „Most még szép nyári napokat élünk, de

amikor tényleg jön majd a hideg, és Németországban hideg szokott lenni, akkor itt még gond lehet…”

– fogalmazott Bauer Bence, utalva arra, hogy már jelentősen növekedett a földgáz ára.

A problémára természetesen már minden politikai szereplő felfigyelt. A Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének vezetője a szükséges kormánylépésekkel, esetleges következményekkel kapcsolatban kifejtette: Németországban úgynevezett jelzőlámpa-koalíció van hatalmon, amit a Szociáldemokrata Párt (SPD), a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Zöldek együttes kormányzása ad. Utóbbit mindig is az atomenergia-ellenesség, illetve a megújuló energiákra történő átállás jellemezte, nem beszélve a nagyon erős oroszellenes attitűdjükről. Bár Németország már most a megújuló energiákra fekteti a hangsúlyt, és ezeknek számaránya már most 50 százalék a német energiamixben, ezt a Zöldek még inkább növelnék, noha azzal is tisztában vannak, hogy ez rövid idő alatt nem kivitelezhető. Amennyiben az oroszok viszont nem kapcsolják vissza az Északi Áramlatot – gázszűkületet okozva Németországnak –, „Isten nem tudja, hogy mi fog történni” – jegyezte meg Bauer Bence, megismételve, hiába fordulnak más forrásokhoz, ez egy lassú folyamat.

A szakember ugyanakkor arra is rámutatott, hogy

egy ambivalens játékról van szó,

tekintve, hogy a német elit, kiváltképp a Zöldek képviselői az orosz–ukrán kitörése után nagy vehemenciával kezdték követelni az azonnali energiaimport-stopot Oroszországot illetően, most viszont elérkezett az a pillanat, hogy erről még Brüsszel ugyan nem döntött, már súlyos gondokat okoz az, hogy csökken a mennyiség.

Szerinte emiatt már az is kétséges, hogy Németország leálltja-e az utolsó három atomerőművét, amit az év végére tervezett, tekintettel arra, hogy a CDU-ból, de még a liberális FDP-ből is sokan ezek üzemeltetésének meghosszabbítását követelik. Mindez pedig óriási feszültséget okozhat a koalícióban, ugyanis a Szabaddemokrata Párt abszolúte atompárti, míg a többiek nem.

Bauer Bence kérdésünkre válaszolva

teljesen reálisnak nevezte azt, hogy a gázleállás a koalíció szélhullásához vezethet.

„Ha az SPD is átáll esetleg (…), akkor ez óriási nagy szakítópróba lehet a koalíció számára, és ha nincs megoldás, szakadhat is” – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×