eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi
Az orosz hadsereg egyik RS-24 Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétáját szállítják a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából tartandó katonai díszszemle éjszakai próbájára a moszkvai Vörös térre 2020. június 18-án. A járvány miatt május 9-én elmaradt katonai parádét  június 24-én tartják meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Orosz katonák, akik nem hajlandók harcolni Ukrajnában

Mivel technikailag nincs szó háborúról az orosz álláspont szerint, nem sokat tehetnek a tisztek azokkal a katonákkal, akik nem hajlandók folytatni a harcot.

Amikor az orosz hadsereg egyik elit alakulatának katonái április elején azt a parancsot kapták, hogy készüljenek fel egy második ukrajnai bevetésre, a The Guardian cikke szerint félelem tört ki a katonák körében. Az első bevetésük még február végén történt, amikor is Fehéroroszországból vonultak be Ukrajnába, ahol kétségbeesett ellenállással találták magukat szembe.

"Hamarosan világossá vált, hogy nem mindenki akar visszamenni harcolni. Én a családomhoz akarok visszatérni, és nem koporsóban" – mesélte egy magát Dmitrijként azonosító katona, aki nyolc társával együtt közölte parancsnokával: nem megy vissza harcolni. "Dühös volt, de megértett, és nem is tehetett sokat" – mondja.

Nincs háború, könnyebb megtagadni a szolgálatot

Dmitrijéket nem sokkal később az ukrán határ mellett fekvő orosz településre, Belgorodba vitték, azóta is ott állomásozik.

"Öt éve szolgálok a hadseregben, júniusban jár le a szerződésem. Leszolgálom itt az időmet, aztán megyek innen.

Nem szégyellem a döntésem,

hivatalosan nem is állunk háborúban Ukrajnával, nem kötelességem harcolni ott" – fogalmaz.

A katona esete rávilágít azoknak a nehézségeknek egy részére, amely elé az a tény állítja Oroszországot, hogy formálisan nem tekinti háborúnak az ukrajnai inváziót. A speciális katonai akcióként emlegetett harcban való részvételt megtagadó katonák megkockáztatják ugyan azt, hogy elbocsássák őket, de büntetni nem tudják őket Mihail Benyias ügyvéd szerint, aki több katonának tanácsolta már, hogy cselekedjen így.

A parancsnoki fenyegetőzések üresek

Elmondása szerint katonák százai érdeklődnek nála arról, hogyan lehetne megúszni azt, hogy harcolniuk kelljen. Köztük volt 12 nemzeti gárdista Oroszország déli Krasznodar városából, akiket elbocsátottak, miután megtagadták, hogy Ukrajnába menjenek.

"A parancsnokok börtönbüntetéssel próbálják fenyegetni a katonáikat, ha nem értenek egyet velük, de mi elmondjuk nekik, hogy egyszerűen nemet mondhatnak. Nincs jogi alapja annak, hogy büntetőeljárás induljon, ha egy katona megtagadja a harcot, miközben orosz területen tartózkodik" – mondja az ügyvéd.

Sok katona ezért inkább választja az elbocsátást vagy az áthelyezést, minthogy húsdarálóba kerüljön.

Hasonlókról számolt be korábban a BBC-nek a 23 éves Szergej Bokov, aki szintén megtagadta a harcot – állítása szerint parancsnokait kicsit sem lepte meg, mivel nem elsőként tett így.

A katonáknak nehezebb lenne a dolguk, ha Oroszország teljes körű háborút hirdetne. "Háború idején a szabályok teljesen mások. A megtagadás ilyenkor sokkal szigorúbb büntetést jelentene. Börtönbüntetés várna rájuk" – állítja Benyias.

Nagy gond a gyalogosok hiánya

Bár a harcot megtagadó katonák pontos száma továbbra sem ismert, az ilyen történetek jól illusztrálják azt, ami katonai szakértők és nyugati kormányok szerint Oroszország egyik legnagyobb problémája Ukrajnában: a nagyon kevés gyalogsági katona.

Nyugati szakértők szerint Moszkva szárazföldi erőinek mintegy 80 százalékát, 150 ezer embert vetett be februárban, de azóta jelentős károkat szenvedett a hadsereg, amely logisztikai problémákkal, rossz morállal és az ukrán ellenállás alábecsülésével szembesült.

"Putyinnak az elkövetkező hetekben döntést kell hoznia a mozgósítással kapcsolatban. Oroszországnak nincs elegendő szerződéses katonákkal rendelkező szárazföldi egysége a fenntartható rotációhoz.

A csapatok kezdenek kimerülni,

ezt nem fogják tudni hosszú ideig fenntartani" – vélekedik Rob Lee katonai elemző. Ő úgy gondolja, az egyik lehetőség a sorkatonai egységek bevetése Putyin korábbi ígérete ellenére, esetükben azonban megeshet, hogy nincsenek megfelelően kiképezve.

Ezek nélkül azonban Oroszország hamarosan "küzdeni fog, hogy megtartsa a jelenleg általa ellenőrzött területeket Ukrajnában, különösen, ha Ukrajna jobb felszerelést kap a NATO-tól" – mondta.

Önkéntesekkel, zsoldosokkal nem mennek sokra

Az orosz hatóságok közben csendben igyekeznek toborozni: az orosz védelmi minisztérium álláshirdetésekkel keres harci tapasztalattal nem rendelkező embereket, hogy jövedelmező rövid távú szerződésekkel csatlakozzanak a hadsereghez.

Néhány nagy állami vállalat dolgozói is levelet kaptak, amelyben arra buzdították őket, hogy jelentkezzenek a hadseregbe.

Oroszország zsoldosokhoz is fordult a Wagner-csoport harcosait bevetve, elemzők szerint azonban az önkéntesek és a zsoldosok csatlakozása sem valószínű, hogy jelentős létszámnövekedéshez vezethet, szemben azzal, amit a részleges vagy teljes körű mozgósítás hozhatna.

A sérültek kártérítése is problémás lehet

A konfliktus jelenlegi állása jogi lehetőséget biztosít az orosz katonáknak arra, hogy megtagadják a részvételt, egyes katonák panaszkodtak, hogy ez azt is eredményezte, hogy

nem gondoskodnak róluk megfelelően.

Egy altiszt például orosz határterületen sérült meg, de nem kap ezért pénzbeli kártérítést, mert hazájában tartózkodott – vagyis nem tartozik az orosz "különleges katonai művelet" szabályai alá.

"Ez igazságtalan, én is ugyanúgy harcolok ebben a háborúban, mint a többiek Ukrajnában, az életemet kockáztatva. Ha nem kapom meg hamarosan az engem megillető kártérítést, a nyilvánosság elé fogok állni, és nagy ügyet csinálok belőle" – mondta el.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×