A kontinensen a tavalyi rossz termés, az idei aszály és az egyre emelkedő árak miatt mintegy 40 millióan süllyedtek mélyszegénységbe. Ez pedig nemcsak egy újabb migrációs hullám esélyét emeli, hanem népszerűbbé teszi az Iszlám Államot is – mondta a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója.

Marsai Viktor szerint az Iszlám Állam ellen 2014-ben létrejött szövetség egyértelmű eredményeként könyvelhető el, hogy a Daesh magterületét – három-négy évvel ezelőtt – lényegében sikerült fölszámolni, mérsékelve a terrorszervezet aktivitását, illetve gátat szabva annak, hogy egy nagy kiterjedésű konkrét területet felügyelve államként működjön Irakban és Szíriában. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a perifériákon folytatják a terjeszkedést, tehát

az expanziót nem sikerült megakadályozni sem Dél-Ázsiában, sem a Szubszaharai (Fekete-)Afrikában

– tette hozzá.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója arra a kérdésre, hogy miből tartja fenn magát az Iszlám Állam, ha nincs általa ellenőrzött területe, illetve mi élteti egyáltalán, emlékeztetett, hogy a filiákon, legyen szó akár Nigériáról, vagy éppen Mozambikről, a dzsihadisták szövetségesei hatalmas területeket ellenőriznek, közigazgatást működtetnek, fennhatóságuk alatt pedig esetenként több százezer, akár több millió ember is állhat. Az Iszlám Állam működését tápláló, a toborzást megkönnyítő elsődleges okok pedig, mint a klímaváltozás, a gazdasági egyenlőtlenségek, a bizonyos csoportok marginalizálása az államok részéről, mind-mind olyan strukturális kihívás, amire nem találni választ – a terrorszervezet pedig kihasználja, ennek köszönhetően pedig évente ezerszámra tudja növelni a harcosai számát – magyarázta a szakértő.

Marsai Viktor szerint a terrorszervezet legyőzését különösen nehézzé teszi, hogy a filiák egy „sajátos csomagot” raktak össze az ideológiából, amivel kapcsolódni tudnak a globális hálózathoz, illetve narratívához, és amivel harcosokat tudnak kívülről behozni, ugyanakkor mindig reagálnak a helyi kihívásokra is. Ha például a nyugat-afrikai Iszlám Állam provinciáját vesszük, ott azt a vákuumot, amit Nigéria „jelen nem léte” jelent a térségben, hogy nincsenek közszolgáltatások, nincs egészségügy, ha csak minimálisan is, de próbálják kitölteni, megtámogatva egy erős propagandával, hogy a nigériai állam csak kizsákmányolja a Csád-tó környékén élő közösségeket, és emiatt a terrorszervezet patrónus szerepben tetszeleg.

Ami a Nyugat hozzáállását illeti, Marsai Viktor szerint a párbeszéd helyett egyértelműen a szervezet elpusztítása van napirenden, megjegyzendő viszont, hogy

miközben a globális koalíció komoly katonai erőket mozgatott meg ennek érdekében Szíriában és Irakban, addig – ezzel párhuzamosan – nem látni hasonló elköteleződést Dél-Ázsiában vagy a szubszaharai Afrikában.

A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója úgy véli, hogy hosszú távon bizonyos szintű tárgyalásra szükség lesz a probléma megoldásához – ahogyan a tálibokkal Afganisztánban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz–ukrán háború és az emiatt keletkező gabonaexport-csökkenés már most is hatással van a migrációra. Már látható az óriási élelmiszer-drágulás az afrikai kontinensen, amit a koronavírus-járvány is már kivéreztetett. Becslések szerint csak az elmúlt másfél évben közel 40 millió ember süllyedt vissza a mélyszegénységbe. Arról nem is beszélve, hogy a tavalyi gyenge termés után idén is aszály pusztít Nyugat- és Kelet-Afrikában egyaránt, aminek hatására már most több mint 30 millióan szorulnak ellátásra, de a nyárig ez felmehet 45 millió főre is. Marsai Viktor szerint a kontinensen belüli mozgás már érzékelhető: csak Szomáliában 400 ezer ember vándorolt el az aszály miatt. „Sajnos ezek a tendenciák folytatódni fognak” – tette hozzá.