Gyévai Zoltán szerint egyelőre nyitott kérdés, hogy az ukrajnai fejlemények miatti „egymásra találás”, ami most az Európai Uniót, így benne Varsót is jellemzi, hogy annak lesznek-e hosszú távú, tartós hatásai, vagy sem. Leegyszerűsítve, hogy Lengyelország számára mi a fontosabb: tovább támadni az igazságszolgáltatás függetlenségét, vagy pedig, hogy inkább maga mögött tudja az unió támogatását egy „krónikus, akut” orosz veszéllyel szemben, amiért félre képest tenni azokat az „ordas” szándékokat, amik a jogállamiság aláásására irányulnak – magyarázta az EU-Monitor főszerkesztője, aki szerint első lépésként – rövid távon – Varsó dinamikája az előbbi kérdésben jó eséllyel változhat. És ha az igazságszolgáltatás frontján sikerül oldani a feszültségeket, és Lengyelország hozzá fog jutni a blokkolt helyreállítási alaphoz tartozó forrásokhoz, akkor nyilván az Európai Bizottság nem fogja elküldeni azt a bizonyos levelet a lengyel kormánynak, ami megindítaná a jogállamisági mechanizmust – tette hozzá.
Magyarország egy kicsit más eset – hangsúlyozta a szakértő az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában. Szerinte Budapest számára életbevágó, hogy ezúttal is majd Varsóra „tapadjon”, vagyis, ha a lengyelek lelépnek az eddigi pályáról, azt valamilyen mértékben lekövesse, ha tényleg az a legfontosabb alapvetés, hogy szükség van egy szövetségre. Magyarország esetében további gondot jelent, hogy oroszbarátnak tekintik Brüsszelben, nem beszélve arról, hogy a jogállamisági vitában úgy szoktak fogalmazni: „itt rendszerszintű probléma van”.
Tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy egy kérdést kellene rendezni ahhoz, hogy a probléma a megoldás útjára kerüljön.
Gyévai Zoltán szerint az is tudvalevő volt, hogy az Európai Bizottság a magyarországi választások előtt már nem fog engedni – a helyreállítási alap – kifizetési feltételrendszerét illetően, amit az ukrán válság még inkább kitolhat.
A témáról bővebben is szó lesz az InfoRádió Brüsszeli hét szerdai adásában este 7 órától