eur:
394.72
usd:
365
bux:
65502.22
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
European Union flags in front of the blurred European Parliament in Brussels, Belgium
Nyitókép: artJazz/Getty Images

Szakértő: még kérdés, hogy mik lesznek az EU-s egymásra találás hatásai

Az EU-Monitor főszerkesztője szerint az orosz–ukrán háború miatt Varsó próbálja rendezni vitás kérdéseit az Európai Unióval, hogy minél előbb hozzáférhessen az eddig blokkolt helyreállítási alaphoz tartozó pénzügyi forrásokat. Gyévai Zoltán az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának azt mondta: Magyarország helyzete komplexebb Brüsszellel, itt a változás a választás után várható.

Gyévai Zoltán szerint egyelőre nyitott kérdés, hogy az ukrajnai fejlemények miatti „egymásra találás”, ami most az Európai Uniót, így benne Varsót is jellemzi, hogy annak lesznek-e hosszú távú, tartós hatásai, vagy sem. Leegyszerűsítve, hogy Lengyelország számára mi a fontosabb: tovább támadni az igazságszolgáltatás függetlenségét, vagy pedig, hogy inkább maga mögött tudja az unió támogatását egy „krónikus, akut” orosz veszéllyel szemben, amiért félre képest tenni azokat az „ordas” szándékokat, amik a jogállamiság aláásására irányulnak – magyarázta az EU-Monitor főszerkesztője, aki szerint első lépésként – rövid távon – Varsó dinamikája az előbbi kérdésben jó eséllyel változhat. És ha az igazságszolgáltatás frontján sikerül oldani a feszültségeket, és Lengyelország hozzá fog jutni a blokkolt helyreállítási alaphoz tartozó forrásokhoz, akkor nyilván az Európai Bizottság nem fogja elküldeni azt a bizonyos levelet a lengyel kormánynak, ami megindítaná a jogállamisági mechanizmust – tette hozzá.

Magyarország egy kicsit más eset – hangsúlyozta a szakértő az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában. Szerinte Budapest számára életbevágó, hogy ezúttal is majd Varsóra „tapadjon”, vagyis, ha a lengyelek lelépnek az eddigi pályáról, azt valamilyen mértékben lekövesse, ha tényleg az a legfontosabb alapvetés, hogy szükség van egy szövetségre. Magyarország esetében további gondot jelent, hogy oroszbarátnak tekintik Brüsszelben, nem beszélve arról, hogy a jogállamisági vitában úgy szoktak fogalmazni: „itt rendszerszintű probléma van”.

Tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy egy kérdést kellene rendezni ahhoz, hogy a probléma a megoldás útjára kerüljön.

Gyévai Zoltán szerint az is tudvalevő volt, hogy az Európai Bizottság a magyarországi választások előtt már nem fog engedni – a helyreállítási alap – kifizetési feltételrendszerét illetően, amit az ukrán válság még inkább kitolhat.

A témáról bővebben is szó lesz az InfoRádió Brüsszeli hét szerdai adásában este 7 órától

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet tervezetét március 13-án küldték társadalmi egyeztetésre. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×