Infostart.hu
eur:
386.1
usd:
330.93
bux:
0
2026. január 12. hétfő Ernő
Ukrán katonák járőröznek a kelet-ukrajnai Dnyipro egyik utcáján 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Stanislav Kozliuk

Elszámolták magukat Ukrajnában az oroszok? Megtorpanás látszik a szakértő szerint

Úgy tűnik, az oroszok könnyebb katonai megoldásra számítottak. Az is látszik, mintha az orosz katonák nem tudnák igazán jól kezelni a modern eszközöket, ezért kevéssé eredményesek a támadások – nyilatkozta érdeklődésünkre Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója.

Úgy tűnik, az oroszok könnyebb katonai megoldásra számítottak – értékelte az ukrajnai helyzetet az kérdésünkre Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója hozzátette: most megtorpanás látszik, felmerülhet a kérdés: elszámolták esetleg magukat az oroszok?

Mint mondta: ha nukleáris fegyverekkel kezdenek el fenyegetőzni, az világháborús veszélyt jelent. Ezt Vlagyimir Putyin, de legalábbis a környezete jól tudja. Kérdés, hogyan reagál erre a Nyugat: "kiteszik az asztalra ők is a nukleáris lehetőséget?"

Ha a SWIFT-blokkolást megérzi az orosz lakosság, elkezdik kivenni a pénzüket a bankokból – ez gond lehet Vlagyimir Putyin számára.

Kína banki szempontból nem feltétlenül megoldás Oroszország számára: ha például amerikai részvények vannak a bankokban, akkor ott gond lehet az oroszoknak. Kína nagy része dollárban kereskedik, ez most nem kedvez az oroszoknak. Számukra esetleg India megoldás lehet, India jelezte: nem csatlakozik a banki blokkoláshoz.

Tálas Péter arról is beszélt, hogy az orosz katonák nem feltétlenül tudják kezelni az új harci eszközöket. Úgy tűnik, az orosz haderőreform ebből a szempontból kissé megbicsaklik.

Megpróbálták elkerülni eddig az oroszok az ukrán haderőt, emiatt is van megtorpanás.

Kijevet be akarták venni, de ez nem sikerült. A technológiai fölény itt nem működött, ezt több szakértő már előre jelezte.

A szakértő arról is beszélt, hogy civil célpontokat eddig nem támadtak az oroszok, láthatóan kerülik, hogy sok legyen a civil áldozat.

Tálas Péter a harcok kommunikációs hátterét is kiemelte. Mint mondta: ez az első háború Európában, ami a közösségi médiában is megjelenik. Mi több, tanácsok is megjelennek a civil lakosság számára.

Most a közösségi média esetleg beleszól, áttételesen, már a harci műveletekbe is. Emellett nyilvánvaló, hogy az orosz kommunikáció egy virtuális világban próbálja tartani a saját lakosságát, ott nem is háborúról beszélnek.

A szakértő kiemelte azt is, hogy Ukrajna egyre több fegyvert kap külföldről, ez meghosszabbíthatja az ukránok ellenállási képességét.

Az orosz műveletekben van két fontos üzenet az ukránok számára: elsőként az, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök távozzon. Másodikként azt is jelezni próbálják az ukránoknak: ti azt gondoljátok, hogy a NATO és a Nyugat majd segít, de erre kár számítani. Most úgy tűnhet, hogy mégis – fogalmazott Tálas Péter.

Törökország is lépett a NATO érdekében, Oroszországgal szemben, ez is nagyon jelentős esemény

– emelte ki a szakértő.

Oroszország a régi világrendet, a 30 évvel ezelőtt érdekszférarendszert akarná visszaállítani Tálas Péter szerint. A szakértő arról is beszélt, nem teljesen világos, mit tudnak csinálni az oroszok a folytatásban, ha legyőznék Ukrajnát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

Bár halálbüntetés is járhat érte, tömegével égetik el a tereken a hidzsábjukat a nők Iránban, így tiltakozva az iszlám rezsim elnyomása ellen. Az internet letiltása miatt nem lehet ellenőrizni, de egy jogvédő szervezet szerint több, mint 500 embert öltek meg az iráni tüntetések idején. A kórházak megteltek, van, ahol az utcán terítették ki halottakat, hogy a családjuk azonosítsa őket. A hatalom szerint Amerika és Izrael tüzeli a tiltakozásokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×