Infostart.hu
eur:
356.62
usd:
306.29
bux:
131129.05
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Ukrán katonák járőröznek a kelet-ukrajnai Dnyipro egyik utcáján 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Stanislav Kozliuk

Elszámolták magukat Ukrajnában az oroszok? Megtorpanás látszik a szakértő szerint

Úgy tűnik, az oroszok könnyebb katonai megoldásra számítottak. Az is látszik, mintha az orosz katonák nem tudnák igazán jól kezelni a modern eszközöket, ezért kevéssé eredményesek a támadások – nyilatkozta érdeklődésünkre Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója.

Úgy tűnik, az oroszok könnyebb katonai megoldásra számítottak – értékelte az ukrajnai helyzetet az kérdésünkre Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója hozzátette: most megtorpanás látszik, felmerülhet a kérdés: elszámolták esetleg magukat az oroszok?

Mint mondta: ha nukleáris fegyverekkel kezdenek el fenyegetőzni, az világháborús veszélyt jelent. Ezt Vlagyimir Putyin, de legalábbis a környezete jól tudja. Kérdés, hogyan reagál erre a Nyugat: "kiteszik az asztalra ők is a nukleáris lehetőséget?"

Ha a SWIFT-blokkolást megérzi az orosz lakosság, elkezdik kivenni a pénzüket a bankokból – ez gond lehet Vlagyimir Putyin számára.

Kína banki szempontból nem feltétlenül megoldás Oroszország számára: ha például amerikai részvények vannak a bankokban, akkor ott gond lehet az oroszoknak. Kína nagy része dollárban kereskedik, ez most nem kedvez az oroszoknak. Számukra esetleg India megoldás lehet, India jelezte: nem csatlakozik a banki blokkoláshoz.

Tálas Péter arról is beszélt, hogy az orosz katonák nem feltétlenül tudják kezelni az új harci eszközöket. Úgy tűnik, az orosz haderőreform ebből a szempontból kissé megbicsaklik.

Megpróbálták elkerülni eddig az oroszok az ukrán haderőt, emiatt is van megtorpanás.

Kijevet be akarták venni, de ez nem sikerült. A technológiai fölény itt nem működött, ezt több szakértő már előre jelezte.

A szakértő arról is beszélt, hogy civil célpontokat eddig nem támadtak az oroszok, láthatóan kerülik, hogy sok legyen a civil áldozat.

Tálas Péter a harcok kommunikációs hátterét is kiemelte. Mint mondta: ez az első háború Európában, ami a közösségi médiában is megjelenik. Mi több, tanácsok is megjelennek a civil lakosság számára.

Most a közösségi média esetleg beleszól, áttételesen, már a harci műveletekbe is. Emellett nyilvánvaló, hogy az orosz kommunikáció egy virtuális világban próbálja tartani a saját lakosságát, ott nem is háborúról beszélnek.

A szakértő kiemelte azt is, hogy Ukrajna egyre több fegyvert kap külföldről, ez meghosszabbíthatja az ukránok ellenállási képességét.

Az orosz műveletekben van két fontos üzenet az ukránok számára: elsőként az, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök távozzon. Másodikként azt is jelezni próbálják az ukránoknak: ti azt gondoljátok, hogy a NATO és a Nyugat majd segít, de erre kár számítani. Most úgy tűnhet, hogy mégis – fogalmazott Tálas Péter.

Törökország is lépett a NATO érdekében, Oroszországgal szemben, ez is nagyon jelentős esemény

– emelte ki a szakértő.

Oroszország a régi világrendet, a 30 évvel ezelőtt érdekszférarendszert akarná visszaállítani Tálas Péter szerint. A szakértő arról is beszélt, nem teljesen világos, mit tudnak csinálni az oroszok a folytatásban, ha legyőznék Ukrajnát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Érdekellentét rajzolódik ki az Egyesült Államok és Izrael között
Irán

Érdekellentét rajzolódik ki az Egyesült Államok és Izrael között

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő szerint akár saját szakállára is támadást indíthat Izrael, ha Amerika és Irán megállapodik, ennek viszont megvan az oka, de lennének feltételei is. A Corvinus Egyetem tanára szerint tárgyalni lehet, közben viszont tele van aknával a Hormuzi-szoros, a mentesítés pedig fél év is lehet.

Magyar Péter benyújtotta – Így módosulna az Alaptörvény

Egyéni képviselőként nyújtotta be egymondatos Alaptörvényt módosító indítványát Magyar Péter, a módosító javaslat a keresztény kultúrával kapcsolatos.
inforadio
ARÉNA
2026.05.26. kedd, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Hiába a közös ellenség, egyre látványosabban esik egymásnak a két szövetséges olajhatalom

Hiába a közös ellenség, egyre látványosabban esik egymásnak a két szövetséges olajhatalom

A 2026. februári amerikai-izraeli támadás Irán ellen alapjaiban rázta meg a Perzsa-öböl térségét: Teherán válaszcsapásai áttörték a védelmi rendszereket, és megingatták azt a biztonságérzetet, amelyre az olajmonarchiák évtizedes gazdasági átalakulásukat építették. A közös iráni fenyegetés ellenére a régió két meghatározó hatalma, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyre élesebb rivalizálásba került egymással a válság kezeléséről, a gazdasági diverzifikáció irányáról és a regionális befolyásról. Rijád a pakisztáni közvetítéssel elérhető békés megoldást szorgalmazza, míg Abu-Dzabi Izraellel szorosabbra fűzve kapcsolatait harciasabb fellépést követel Iránnal szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×