Infostart.hu
eur:
362.74
usd:
323.32
bux:
145603.86
2026. október 19. hétfő Nándor
Ukrán katonák járőröznek a kelet-ukrajnai Dnyipro egyik utcáján 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Stanislav Kozliuk

Elszámolták magukat Ukrajnában az oroszok? Megtorpanás látszik a szakértő szerint

Úgy tűnik, az oroszok könnyebb katonai megoldásra számítottak. Az is látszik, mintha az orosz katonák nem tudnák igazán jól kezelni a modern eszközöket, ezért kevéssé eredményesek a támadások – nyilatkozta érdeklődésünkre Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója.

Úgy tűnik, az oroszok könnyebb katonai megoldásra számítottak – értékelte az ukrajnai helyzetet az kérdésünkre Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója hozzátette: most megtorpanás látszik, felmerülhet a kérdés: elszámolták esetleg magukat az oroszok?

Mint mondta: ha nukleáris fegyverekkel kezdenek el fenyegetőzni, az világháborús veszélyt jelent. Ezt Vlagyimir Putyin, de legalábbis a környezete jól tudja. Kérdés, hogyan reagál erre a Nyugat: "kiteszik az asztalra ők is a nukleáris lehetőséget?"

Ha a SWIFT-blokkolást megérzi az orosz lakosság, elkezdik kivenni a pénzüket a bankokból – ez gond lehet Vlagyimir Putyin számára.

Kína banki szempontból nem feltétlenül megoldás Oroszország számára: ha például amerikai részvények vannak a bankokban, akkor ott gond lehet az oroszoknak. Kína nagy része dollárban kereskedik, ez most nem kedvez az oroszoknak. Számukra esetleg India megoldás lehet, India jelezte: nem csatlakozik a banki blokkoláshoz.

Tálas Péter arról is beszélt, hogy az orosz katonák nem feltétlenül tudják kezelni az új harci eszközöket. Úgy tűnik, az orosz haderőreform ebből a szempontból kissé megbicsaklik.

Megpróbálták elkerülni eddig az oroszok az ukrán haderőt, emiatt is van megtorpanás.

Kijevet be akarták venni, de ez nem sikerült. A technológiai fölény itt nem működött, ezt több szakértő már előre jelezte.

A szakértő arról is beszélt, hogy civil célpontokat eddig nem támadtak az oroszok, láthatóan kerülik, hogy sok legyen a civil áldozat.

Tálas Péter a harcok kommunikációs hátterét is kiemelte. Mint mondta: ez az első háború Európában, ami a közösségi médiában is megjelenik. Mi több, tanácsok is megjelennek a civil lakosság számára.

Most a közösségi média esetleg beleszól, áttételesen, már a harci műveletekbe is. Emellett nyilvánvaló, hogy az orosz kommunikáció egy virtuális világban próbálja tartani a saját lakosságát, ott nem is háborúról beszélnek.

A szakértő kiemelte azt is, hogy Ukrajna egyre több fegyvert kap külföldről, ez meghosszabbíthatja az ukránok ellenállási képességét.

Az orosz műveletekben van két fontos üzenet az ukránok számára: elsőként az, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök távozzon. Másodikként azt is jelezni próbálják az ukránoknak: ti azt gondoljátok, hogy a NATO és a Nyugat majd segít, de erre kár számítani. Most úgy tűnhet, hogy mégis – fogalmazott Tálas Péter.

Törökország is lépett a NATO érdekében, Oroszországgal szemben, ez is nagyon jelentős esemény

– emelte ki a szakértő.

Oroszország a régi világrendet, a 30 évvel ezelőtt érdekszférarendszert akarná visszaállítani Tálas Péter szerint. A szakértő arról is beszélt, nem teljesen világos, mit tudnak csinálni az oroszok a folytatásban, ha legyőznék Ukrajnát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a magyarok pénztárcáját is elérheti az aszály, komoly drágulás fenyeget

Szakértő: a magyarok pénztárcáját is elérheti az aszály, komoly drágulás fenyeget

Tartósan vízhiányos időszakba lépett Magyarország, ennek következményei már messze túlmutatnak a mezőgazdaságon és a vízgazdálkodáson. A szállítási költségek drágulása szinte elkerülhetetlen. A probléma forrásáról és a lehetséges megoldásokról Bíró Koppányt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének főtitkárát kérdezte az InfoRádió.
Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar november 6-án Johannes Brahms két megrendítő művével emlékezik egykori főzeneigazgatójára, a tíz éve elhunyt Kocsis Zoltánra a Müpában. A Vashegyi György vezényletével megvalósuló, megbékélést és reményt sugárzó hangversenyen Pasztircsák Polina és Julian Orlishausen énekli a szólókat.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Nyomás alatt a devizapiacok, árgus szemmel figyelik a forintot a kormány és az MNB bejelentései előtt

Nyomás alatt a devizapiacok, árgus szemmel figyelik a forintot a kormány és az MNB bejelentései előtt

Erősödéssel kezdte a hetet a forint, hétfő reggel 362,58 forinton jegyezték az eurót, a dollár pedig 322,82 forintra süllyedt. A nemzetközi devizapiacokon óvatos a hangulat, mivel a franciaországi erőszakos tüntetések nyomás alá helyezték az eurót. Az olajpiacon ugyanakkor enyhülés látszik, miután Donald Trump amerikai elnök feloldotta az Oroszországgal szembeni egyes szankciókat és vámokat, így a Brent ára 108 dollár közelébe csökkent. Itthon a nap legfontosabb eseménye a 2027-es költségvetés bemutatása lesz, amelyet Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor ismertet az Országgyűlésben. Kedden pedig a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa dönt a jelenleg 5,5 százalékos alapkamatról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×