Infostart.hu
eur:
373.07
usd:
340.29
bux:
140214.01
2026. november 20. péntek Jolán
Rendőrök őrizetbe vesznek tiltakozókat az Ukrajnát ért orosz támadás elleni tüntetésen Szentpéterváron 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Anatolij Malcev

Oroszország szerte tüntettek a háború ellen, a hatalom keményen lecsapott – videók

Negyvenöt város összesen 5600 demonstrálót állítottak elő.

Háborúellenes tüntetést tartottak Moszkvában a Szmolenszkaja téren, a külügyminisztérium előtt – jelentette az Eho Moszkvi rádió.

A rádió helyszíni jelentése szerint a hadműveleteket elítélő transzparenseket, valamint az ukrán és orosz zászlókat rohamrendőrök elkobozták, a tüntetők egy részét pedig rabszállító teherautókban elszállították.

Az OVD-Info elnevezésű, tüntetők védelmével foglalkozó szervezet vasárnap esti közlése szerint

Oroszország 45 városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban voltak háborúellenes megmozdulások. Csaknem 5600 tüntetőt előállítottak, közülük több mint ezret a fővárosban.

A megmozdulások egybeestek Borisz Nyemcov volt orosz miniszterelnök-helyettes és ellenzéki vezető meggyilkolásának hetedik évfordulójával. Sokan virágot helyeztek el a gyilkosság helyszínén, a Kreml közelében.

Ezen a videón az látható, ahogy Szentpéterváron rárontanak a rendfenntartók egy újszülöttével lévő nőt, aki egy békejelet tartott a magasba:

Az orosz főügyészség kilátásba helyezte, hogy hazaárulásként értékelhető, ha valaki pénzügyi, anyagi-műszaki, tanácsadói vagy egyéb segítséget nyújt idegen országnak Oroszország rovására, az Ukrajnában végrehajtott "különleges hadművelettel" összefüggésben. Ez a bűncselekmény tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

„Putyin Hitler" – áll az egyik moszkvai tüntető tábláján:

Mihail Fridman orosz milliárdos az Alfa-Bank társtulajdonosa a LetterOne befektetési cég munkatársainak írt levélben emelte fel szavát a háború ellen. "Erősen kötődöm az ukrán és az orosz néphez, és a jelenlegi konfliktust mindkettő számára tragédiának tartom" - idézte a Financial Times a Lvivben született Fridmant, aki 17 éves korában költözött át Oroszországba.

Egy másik milliárdos, a fehérorosz származású Oleg Gyeripaszka, a Rusal és az En+ Group volt vezetője vasárnap a Telegram-csatornáján azt hangoztatta, hogy a béke nagyon fontos és mielőbb meg kell kezdeni a tárgyalásokat.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×